Nagy kórházi várólista

A Heti Válasz országos várólistát készített a kórházak adatai alapján. Felmérésünkből kiderül, hogy vannak olyan súlyos betegségek, amelyeknél még a várólistára kerülésre is várni kell. A listát több mint öt esztendővel egy súlyos gerincműtét vezeti, 14 kórházban fél évig vagy annál is hosszabb ideig kell várni egy-egy beavatkozásra.

Dátum: 2007-07-20 16:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=81379
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:40:54.273955, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A legrosszabb helyzetbe a mozgásszervi és a szívbetegek kerültek, a legtöbb kórház várólistájának élén ők állnak. Az egészségügy átalakításának vesztesei a nyugat-dunántúliak, ha kórházba utalják őket, ők szembesülnek leggyakrabban azzal, hogy több hónapig kell várniuk még az egyszerű beavatkozásokra is. A fővárosban elsősorban a beteg gyermekek szenvedik meg az egészségügyből történő pénzkivonást, a gyermekkórházak szakrendeléseinek nagy részére is két-három hónapig kell várni.

Orvosi abszurd

- Most mondja meg, mit tegyünk! Ha várólistára vesszük a betegeket, azonnal feljelentenek az ügyvédek, mert ilyen betegséggel nem szabadna várakoztatni őket. Ha viszont nem tesszük közzé a várólistát, azért büntetnek meg minket - panaszkodott lapunknak az ország egyik vezető idegsebésze, miközben intézete udvarias levélben tért ki a várólista közlése elől. A kifakadás jól illusztrálja, milyen nehézségekkel kell szembenézni az igazán súlyos és ezért drága beavatkozásoknál. Így azután mindenki más megoldást választ: az agyi érfalgyengeségben szenvedő betegeknél az egyik kórházban nincs várólista, csak - az agyvérzés veszélye melletti - kényszerű várakozás.

A miskolci megyei kórházban viszont várólistára veszik ezeket a betegeket, és nem titkolják, hogy már ennél a kórképnél is három hónapos a várakozási idő. A miskolci megoldás átláthatóvá teszi a rendszert a beteg és - ha át akarja látni - az egészségpolitika számára is.

Hasonlóan nehéz a helyzet a nagy gerincműtéteknél. Az Országos Gerincgyógyászati Központban van várólista, ám kéthavonként fél évvel nő a várakozási idő, s már 2012-re jegyzik előre pácienseiket. Máshol viszont azzal szembesítik a betegeket, hogy Magyarországon a beavatkozást nem tudják elvégezni. Nagy különbség nincs a négy-öt éves várakozás és "a nem tudjuk megcsinálni" között. Mindezt azért nehéz megemészteni, mert nem orvosban vagy szaktudásban van hiány - ez utóbbira bizonyíték, hogy a magyar ortopédsebészek segítségével "operálják vissza", rövidítik le a brit várólistákat. Az ok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szűkös finanszírozásában keresendő, emiatt szinte csak a sürgős eseteket képesek ellátni. Az életveszélyben levő vagy a bénulással közvetlenül fenyegetetteket előreveszik, és ezzel gyakran ki is merül a teljes havi műtéti szám.

Még meghökkentőbb a szívgyógyászat helyzete - van, ahol a betegeknek arra is várniuk kell, hogy várólistára kerülhessenek. A szegedi egyetem szívgyógyászati listáján például 600 név szerepel, és még százan várnak arra, hogy feliratkozhassanak. Ám erre naponta csak öt-hat személynek van lehetősége, mivel három hónapnál tovább várakoztatni egy szívbeteget orvosi abszurd lenne. Pedig kétszer ennyi vizsgálatot tudnának végezni, a drága berendezés ott áll kihasználatlanul, csak éppen a társadalombiztosítás nem finanszírozza a kezeléseket. Persze a megszorításoknak is meg kell fizetni az árát, táppénzen kell tartani a betegeket, közben a betegség "járja a maga útját" — mire sorra kerülnek, esetleg már súlyosabb és drágább beavatkozásra van szükség. A szívgyógyászok azonban eddig hiába jelezték, milyen nagy a baj, a várva várt segítség csak nem akar megérkezni.

Egy éve befagyasztva

Éppen egy éve hozta meg az akkor még Molnár Lajos egészségügyi miniszter által vezetett egészségügyi tárca az első súlyos megszorító intézkedését, 95 százalékon befagyasztotta a kórházak teljesítményét. Ahol addig száz műtétet végeztek, ott azután csak 95 után kapnak pénzt.

A várólisták idén tavasszal nőttek meg ismét, amikor áprilisban a kormányzat 26 százalékkal csökkentette a gyógyításra szolgáló, úgynevezett aktív kórházi ágyak számát. Emellett kórházanként meghatározzák, hány beteget fogadhatnak, illetve mennyi műtétet végezhetnek. Hiába áll ott az ágy, ha nincs hozzá kezelési lehetőség. Eleinte úgy látszott, a fővárost érintik legsúlyosabban a gondok, ám felmérésünkből kitűnik, mégsem itt nyúltak meg leginkább a várólisták.

A takarékossági csomaggal különösen a dunántúli megyei kórházak kerültek bajba, miután tavasszal a környékükön levő kisebb ispotályok sorban veszítették el osztályaikat, vagy teljes egészében ápolási intézet lett belőlük. Emiatt a súlypontivá előléptetett megyei kórházaknak jóval több embert kell el látniuk - miközben az ő kapacitásaikat is visszametszegették. Szombathelyen a legtöbb beavatkozásra két-három hónapot kell várni, és a győri kórház honlapján is hosszú a várólista.

"Nem vagyunk könnyű helyzetben. Ha a kilyukadt gyomrú, a vastagbélrákos vagy egy ízületi problémás beteg között kell választanom, nyilvánvaló, kiket veszek előre. A térd- és csípőprotézisre szorulót operálom meg utoljára" — érzékeltette lapunknak a kórházvezetők dilemmáját az egyik megyei kórház orvosigazgatója. Ezzel magyarázható, hogy a legtöbb helyen az ortopédiai betegeknek kell a legtovább várakozniuk, noha egy protézisre szoruló számára minden lépés óriási kínnal jár, és a fájdalomcsillapítókon eltöltött hónapok a szervezetük és a családjuk számára is megterhelőek.

A betegek is elveszettnek érezhetik magukat, ha tájékozódni szeretnének, mert a legtöbb helyen egyáltalán nem hozzák nyilvánosságra az előjegyzési sorok hosszát. Már idén januártól kötelező lenne a kórházaknak honlapjukon szerepeltetni, milyen beavatkozásra mennyit kell várni, de a máskor oly szigorú Egészségbiztosítási Felügyelet ezen a téren elnézőnek bizonyul. Kiderült ugyanis, hogy nincs élő ember, aki meg tudná mondani, minek és milyen szempontok alapján kell felkerülnie egy intézeti várólistára. Találtunk olyan kórházat, amelynek vezetői háromhavi várakozást tekintenek csak "listaérettnek", másutt két hónap felett vezetnek ilyet, s van, ahol énnél jóval hosszabb várakozást sem hoznak nyilvánosságra. Az adatokat a Főorvos vagy az egyetemi klinika igazgatójának szobájában tartják nyilván - egy kockás füzetben. A minisztérium úgy tervezte, július elsejével elrendeli, hogy minden harminc napnál hosszabb ideig várakoztatott beteget várólistára kell tenni, ám végül megijedhettek a végtelen hosszúságúra nyúló lajstromoktól, és minden maradt a régiben.

Szerepe lehetett ebben annak is, hogy a miniszter tanácsadó szervei, a szakmai kollégiumok ellenálltak, a nagy tekintélyű professzorok sorban azt felelték, nincs olyan betegség, amelynek jót tesz, ha 30 napig vagy annál tovább "érlelik".

Kerülőutak betegeknek

Miközben az orvostudomány - helyesen - ragaszkodik a tényekhez, felmérésünkből kitűnik, 14 kórházban fél évig vagy annál is hosszabb ideig kell várni. Jogos tehát a kérdés, miként lehet ezt kikerülni? Óriási a szórás az intézetek között, ezért meg lehet próbálni a hosszabb listákról át kéredzkedni egy rövidebbre. A kórházakat azonban semmi sem kötelezi, hogy területen kívüli betegeket fogadjanak. Lehet próbálkozni a "hagyományos módszerrel", az orvosok magánrendelésén keresztül kikerülni a sort. A mesterségesen gerjesztett hiány a korrupció melegágyává válhat.

A kórházaknak úgy kell elküldeniük a betegeket, hogy sebészeik tétlenül várnak a sürgős esetekre. Egyre több helyen legális megoldást keresnek a helyzet feloldására, és ezt abban vélik megtalálni, ha a közkórházak magánszolgáltatóként is megjelennek. A kormányzat maga is az ingyenes egészségügy végéről beszél, a fizetős ellátások felé terelve az amúgy jelentős járulékterheket nyögő lakosságot. A biztosított választás elé kerül, kivárja a sorát, vagy a közkórház magánbetegeként a tb helyett maga finanszírozza meg a műtétet, és így azonnal elvégzik rajta a szükséges beavatkozást.

A Semmelweis Egyetem és Miskolc megyei kórháza is fizetős részlegek kialakításán gondolkodik, előbbi helyen 150 ezer forintba, utóbbi helyen 350 ezerbe kerülne például egy-egy azonnali műtét. Ám a fizetős részlegek július elsejére tervezett nyitása mindkét helyen csúszik. A közkórházon belüli magánkórházat jól el kell különíteni, és ez az elgondoltnál több időt vesz igénybe. A várólistás rendszer nagy zökkenőkkel indul, és ennek egyik fontos oka, hogy Magyarországon sokkal személyesebb az orvos-beteg kapcsolat, mint azokban az országokban, ahonnan az egészségügyi kormányzata betegvárakoztatás példáját vette. Mivel nálunk a betegek orvost választanak, ugyanott akár kétszeresére is nyúlhat a várakozási idő, ha valaki egy neves sebészhez ragaszkodik.

Miközben nálunk egyre nyúlnak a listák, a betegvárakoztatásról hírhedt Nagy-Britanniában erőteljes lépéseket tesznek ezek megrövidítésére. Az ottani "nagy várólistán" -amit persze nem egy hetilap, hanem az egészségügyi minisztérium vezet - a várakozási időket hetekben és nem hónapokban adják meg. Mint látni fogják, ezt a példát Magyarországnak még nem sikerül átvenni.

Heti Válasz

fidesz.hu