A magyarok háromnegyede szerint "káoszt és bizonytalanságot" hozott a kormány
Kellenek, de nem így - nagyjából ezzel a pár szóval jellemezhetnénk a választópolgárok hozzáállását a reformokhoz egy közvélemény-kutatás adatai alapján. A Medián felmérése szerint a legtöbben tartanak attól, hogy reformok nélkül leszakadunk a fejlődésben, ugyanakkor egyre bizonytalanabbak vagyunk abban is, hogy jó irányban haladnak-e a dolgok.
Dátum: 2007-07-21 12:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=81391
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:40:57.970017, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Úgy tűnik, Sólyom László ominózus kijelentésével a múlt heti interjújában rátapintott a közhangulatra. A köztársasági elnök akkor többek között arról beszélt, hogy egyelőre csak a rombolást lehet látni reformintézkedések címén, ami elkeserítő, és nem lehet tudni, hogy merre is akarja a koalíció kormányozni az országot. A Medián közvélemény-kutató intézet június 22-én készült felmérése szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége is valahogy így látja.
Az SZDSZ megbízásából háromezer fős mintán elvégzett kutatás egyik részében egy százfokú skálán kellett osztályozni különböző, a reformokkal kapcsolatos állításokat. (A magasabb érték magasabb egyetértési arány jelzett.)
Ez alapján a teljes népességen belül 74-es értéket kapott az a Sólyom László kijelentésére rímelő állítás, hogy "A kormány reformlépései káoszt és bizonytalanságot okoztak minden területen". Érdekesség, hogy az SZDSZ-szavazóknál is 62 pontos volt az egyetértési érték.
Szeretnénk, de félünk tőle?
Ehhez képest alacsony ugyanakkor azok aránya, akik szerint "Kár volt belekezdeni a reformokba, inkább vissza kellene állítani az eredeti állapotot", ez a kijelentés 46, illetve a liberális táboron belül 29 pontot kapott. Vagyis a megkérdezettek többsége nem eleve reformellenes, csak éppen a célok megvalósításával szemben tapasztalhatók komoly ellenérzések.
Ezt támaszthatja alá, hogy a "Kellenek-e a reformok?" kérdésre a megkérdezettek fele a "szükség van rá, de nem így" válasz mellett döntött, 40 százaléknyian a "szükség van a reformokra" választ adták, és csak nyolc százaléknyi megkérdezett utasította el a változásokat, míg 3 százalék nem tudott válaszolni.
Márciusban (vagyis amikor még az egészségügyi reform végrehajtása előtt voltunk) még 42 százaléknyian gondolták azt, hogy szükség van a változtatásokra, és a mostaninál 2 százalékkal kevesebben mondták, hogy szükség van rájuk, de nem így. (Az SZDSZ szavazóinak majdnem kétharmada változtatás nélkül, harmaduk változásokkal támogatná a reformokat, hét százalék elutasító.)
A reformok elfogadásának egyik fő motivációja lehet az attól való félelem, hogy az ország leszakad a régiós versenytársakhoz képest. Legalábbis magas egyetértési értéket kapott a teljes népességen belül (66 pont, az SZDSZ szavazóknál 84) a kijelentés, hogy "Ha nem lesznek reformok, Magyarország végképp lemarad a környező országok mögött".
Csak a rövidtáv kap esélyt
Ugyancsak sokan értettek egyet azzal (74 pont a teljes népességben, az SZDSZ-szavazóknál csak 68), hogy "Magyarország fejlődésének fő akadálya a rosszul működő állam, amit meg kell reformálni". A hosszú távú intézkedésekkel kapcsolatban viszont láthatóan nincsenek illúzióink: 62 pontos helyeslést kapott a "Magyarországon nem lehet hosszú távú reformokban gondolkodni, mert a következő kormány mindent visszacsinál" - kijelentés.
Végül lássuk néhány konkrét kérdés megítélését, melyek az SZDSZ reformtörekvései között szerepelnek. A 100 fokú támogatottsági skálán a teljes népességen belül 46 pontot kapott a tandíj, amelynek fizetése alól a rászorulók mentesülhetnek. (Érdekes, hogy még a liberális szavazóknál is csak 51 pont értékben támogatták ezt a kijelentést.)
A megkérdezettek 51, illetve 54 pont értékben helyeselték viszont, hogy csak a közepes, vagy annál kisebb jövedelemmel rendelkezők kapjanak családi pótlékot, és csak a közepes, vagy annál kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok részesüljenek utazási támogatásban.
Hírszerző - fidesz.hu