Miért kényszeríti csődbe a kormány az árufuvarozókat?

Az EU-csatlakozás előtti felgyorsult szabályozások során számos olyan intézkedés született, ami súlyosan érinti az árufuvarozókat. Mint tudjuk, a tevékenység szabadáras, és a piaci verseny során a vállalkozók már-már saját költségeiket sem képesek kitermelni. A vállalkozók helyzete szinte kilátástalan, sokukat csőd fenyegeti.

Dátum: 2003-02-06 17:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7510
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:03:24.900390, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Miért kényszeríti csődbe a kormány az árufuvarozókat?" címmel a Házszabály 91. §-a alapján kérdést kívánok benyújtani Csillag István Gazdasági és Közlekedési miniszterhez.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az EU-csatlakozás előtti felgyorsult szabályozások során számos olyan intézkedés született, ami súlyosan érinti az árufuvarozókat. Mint tudjuk, a tevékenység szabadáras, és a piaci verseny során a vállalkozók már-már saját költségeiket sem képesek kitermelni. A vállalkozók helyzete szinte kilátástalan, sokukat csőd fenyegeti.

Számtalan esetben nem lesz lehetőségük az MSZP-SZDSZ kormány által megemelt ÁFA továbbhárítására, vagy a bevezetésre kerülő kaució árba való beépítésére. A gépkocsipark egyre lepusztultabb, a meg nem termelt nyereségből esély sincs a megújításra. A minimális hasznot elviszik a speditőrök, így kénytelenek a fuvarozók a büntetés kockázatát felvállalva túlsúllyal közlekedni, útjainkat tönkretenni. Versenyképességüket tovább rontja, hogy már a Széchenyi-kártyát igénybe vehetők köréből is kikerültek.

Tisztelt Miniszter Úr!

Milyen eszközökkel óhajtják megőrizni az árufuvarozók piaci versenyképességét, milyen módon akarják a hazai kisvállalkozások működőképességét támogatni?

Várom szíves válaszát!

Budapest, 2003. január 23.

Lengyel Zoltán

Fidesz- Magyar Polgári Párt

*** a válasz ***

Tisztelt Képviselő Úr!

Az Országgyűlés Házszabálya 91. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint hozzám intézett "Miért kényszeríti csődbe a Kormány az árufuvarozókat?" című K/2005. számú írásbeli kérdésére a következő választ adom.

A közúti fuvarozás területe az elmúlt években számos támogatást élvezett. Ezek közé tartozott a kisvállalkozásokra vonatkozó általános támogatási lehetőség, vagy a Széchenyi Terv keretében meghirdetett SZT-VE-17 pályázati konstrukció (3,096 Mrd Ft).

Mára azonban a Társulási Szerződés okán e kiterjedt ösztönzőrendszer fenntartására nincs mód. Hazánk ugyanis arra vállalt kötelezettséget, hogy már a csatlakozás második ütemében tartózkodik az EU-szabályokkal össze nem egyeztethető támogatási formák alkalmazásától.

Ez azt jelenti, hogy csekély összegű támogatásban csak azok a vállalkozások részesíthetők, amelyek nem a szállítmányozási ágazatban tevékenykednek és tevékenységük az exporthoz közvetlenül nem kapcsolódik. Ez az oka annak is, hogy a Széchenyi Kártya konstrukcióban nem vehetnek részt az árufuvarozók.

Ezért a szektort speciális eszközökkel fogjuk segíteni. Erre lehetőséget biztosít, hogy a környezetkímélő célzatú járműmegújítás támogatása nincs kizárva. Az árufuvarozók helyzetének javítása érdekében az alábbi konstrukciókat kívánjuk indítani és fenntartani:

- a KAC éves előirányzatának 90%-a pályáztatási eljárás keretében környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, programokra használható fel;

- a környezetkímélő járművek üzemeltetői ma is gépjárműadó-kedvezményben részesülnek;

- továbbra is biztosított a szakmacsoport számára az üzemanyag-megtakarítás SZJA-mentessége;

- a külföldre fuvarozó vállalkozások esetében a napidíj továbbra is adómentes.

A piac mindenütt a világon elismeri az indokolt ráfordításokat és elfogadja az ennek megfelelő árakat. Ez azonban csak a kereslet és a kínálat egyensúlya esetén tud teljes körűen érvényesülni. Magyarországon az árufuvarozási piacon jelenleg túlkínálat van, ami az objektív piaci viszonyok alakulását is befolyásolja. Ugyanakkor az állam a kínálati oldalt adminisztratív eszközökkel nem szabályozhatja. Nem jelentene megoldást a "minimál tarifa" bevezetése sem, amely a szolgáltatót védené, de kizárná a versenyt.

Nincs olyan vállalkozó, aki a másiknál alacsonyabb árat alkalmazna akkor, amikor indokolt ráfordításai sem térülnek meg. Mindaddig, amíg a megrendelő talál kevesebbért dolgozó fuvarozót, annak szolgáltatásait veszi igénybe, tehát versenyezteti a fuvarozókat.

A visszajelzések egyébként nem támasztják alá azt, hogy a fuvarozó vállalkozások költségeiket sem fedező alacsony áron dolgoznának, ők a szállítási költségek folyamatos és drasztikus emelkedésére panaszkodnak.

Amennyiben az ÁFA-val kapcsolatban írtak a szolgáltatás ÁFA-jára vonatkoznak, úgy a fuvaroztatónál - mivel ő általában nem a végső felhasználó - az ÁFA technikai tétel, ezért nehezen értelmezhető az, hogy a megemelt ÁFA továbbhárítására sincs módja, hiszen azt a fuvaroztató (a megbízó) is tovább hárítja.

A kauciónak nincs árnövelő hatása. A megfelelő pénzügyi helyzet kritériumot illetően a vonatkozó 14/2001. (XII.22.) KÖVIM rendelet előírása szerint a gazdálkodó szervezeteknek a tevékenység megkezdéséhez és zavartalan üzletviteléhez megfelelő tőkeerővel kell rendelkeznie. Az ehhez szükséges saját vagyon (saját tőke) jogszabály által meghatározott összege nem csak letét vagy elkülönített pénzeszköz formájában állhat rendelkezésre, hanem ebben a társaság minden vagyontárgya - így a járművek értéke is - beszámít, továbbá ennek meglétét a rendeletben leírt eszközök (könyvvizsgálói nyilatkozat vagy vagyoni biztosíték, ezen belül biztosítás, stb.) alkalmazásával, csekély költségráfordítással igazolni tudja a vállalkozás.

A megfelelő pénzügyi helyzet előírása éppen azt a célt szolgálja - hazánkban csakúgy, mint az EU-ban - , hogy pusztán hitelből, tőke nélkül vállalkozás ne kezdhessen fuvarozási tevékenységet, mert ennek eredményeként még tovább nőne a túlkínálat. Megjegyzem, hogy az EU-konform feltételrendszer valamennyi szakmai érdekképviselet egyetértésével került bevezetésre.

A közúti fuvarozók EU-csatlakozásra történő felkészülését, szabályainak megismertetését a tárca szakma-specifikus kiadványokkal vagy ezek támogatásával kívánja segíteni. Ennek jegyében a közelmúltban tettük közzé Interneten is hozzáférhetően "A hazai közúti árufuvarozók kilátásai a csatlakozás után" című tájékoztatót. Önkéntes részvétel mellett az érintett szektor részére előadásokat, szemináriumokat tartunk, továbbá az érdekképviseleteknél szorgalmazzuk a vállalkozások szakmai-értékesítési csoportosulásokba, társulásokba, szövetkezetekbe tömörülését az együttműködésük erősítése céljából.

Kérem tisztelt Képviselő Urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Budapest, 2003. február 4.

Üdvözlettel:

Dr. Csillag István

h. .................... - olvashatatlan aláírás, talán Szalay Gábor