A második fordulóban sem kapta meg Gül a kétharmados többséget

Abdullah Gül török külügyminiszter, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) államfőjelöltje a pénteki második szavazáson sem kapta meg a török parlamentben az elnökké választásához szükséges kétharmados többséget.

Dátum: 2007-08-24 17:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=82989
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:50:07.965608, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

337 szavazatot kapott, márpedig legalább 367-re lett volna szükség megválasztásához - közölte a török NTV hírtelevízió.

Az augusztus 28-i harmadik fordulóban minden bizonnyal megválasztják államfőnek a tekintélyes diplomatát, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Akkor ugyanis már a szavazatok abszolút többsége - 276 szavazat - is elegendő a török alkotmány szerint. Mivel Gül pártja, az iszlamista mozgalomból kinőtt AKP 340 képviselővel rendelkezik az 550 fős törvényhozó testületben, szinte biztosra vehető a keddi harmadik forduló eredményessége. A most kapott 337 voks bőven elég lenne akkor Gülnek ahhoz, hogy Törökország tizenegyedik elnökévé váljék.

A két másik jelölt közül Sabahattin Cakmakoglu, a szélsőjobboldali, nacionalista Nemzeti Akciópárt jelöltje 71, Hüseyin Tayfun Icli, a szociáldemokrata irányultságú Demokratikus Baloldal Pártjának jelöltje pedig 14 voksot kapott a pénteki szavazáson.

Az ország világi elitje tavasszal megakadályozta Gül megválasztását, attól tartva, hogy az AKP politikusa felhasználhatná államfői pozícióját az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. A hadsereg, amely a világi berendezkedés legfőbb őrének tekinti magát, közbelépéssel fenyegetőzött Gül megválasztásának esetére. Időközben előre hozott választásokat rendeztek, s az AKP megnövelte parlamenti többségét.

A török államfői tisztség viszonylag szűk hatalmi jogkörrel jár. Az elnök megvétózhatja ugyan a parlament által megszavazott törvényeket, de nem akadályozhatja meg, csak késleltetheti a jogszabály elfogadását. Ha ugyanis a törvényhozó testület újra megszavazza a törvényt, akkor már nincs lehetősége az elnöknek újabb vétóra. Az államfő nevezi ki az ország nagyköveteit és vezető bíráit is.

MTI - fidesz.hu