BKV: harc a végsőkig

Munkajogi vitává szélesedett a BKV és a szakszervezetek közötti bérharc, miután a közlekedési vállalat újsághirdetésben keres sztrájktörő buszsofőröket. A Magyar Hírlap összefoglalója.

Dátum: 2007-08-28 12:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=83170
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:51:05.494924, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A sztrájktörvény olyan kerettörvény, amely nem rendelkezik arról, alkalmazhat-e alkalmi munkavállalókat a munkabeszüntetésben érintett cég - mondta lapunknak Viszló László munkajogász. "A munka törvénykönyve sem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, legfeljebb a BKV és a munkavállalók közötti kollektív szerződés."

Mint már megírtuk, a BKV a hétvégén fizetett újsághirdetésben toborzott buszsofőröket a szeptember 4-i sztrájk napjára. A vállalat arra hivatkozik, hogy biztosítania kell az elégséges szolgáltatást, amelyről nem tud megegyezni a szakszervezetekkel.

Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) alelnöke lapunknak azt mondta, hogy törvénytelen a sztrájktörők alkalmazása. Megsértik a munka törvénykönyvének azon paragrafusát, mely szerint a munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Nemes szerint a buszsofőrök egynapos betanítása ezt nem teszi lehetővé. Gulyás Attilától, a VTDSZSZ elnökhelyettesétől megtudtuk, a sofőrök felkészítése több hónapos folyamat, melynek feltételeit rögzítették a kollektív szerződésben. Mivel ez értelemszerűen valamennyi buszsofőrre vonatkozik, a kollektív szerződés pedig a munkáltatóra nézve kötelező, jogsértést követ el a menedzsment.

"Ha a kollektív szerződés nem tartalmaz szankciót a sofőrök képzési rendjének megszegése miatt, akkor az csak ajánlásnak minősül, vagyis a BKV nem kötelezhető a betartására" - közölte kérdésünkre Laczai Róbert, az At Work Tanácsadó Kft. vezetője. A Személyzeti Szolgáltatók Magyarországi Szövetségének egyik alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy akár egynapos határozott idejű szerződést is köthetnek a munkavállalókkal, de ez után is be kell fizetni a járulékokat. Ez a megoldás nem kötelezi továbbfoglalkoztatásra a munkavállalót, s lényegtelen, hogy idősebbeket, köztük nyugdíjasokat vagy fiatalabbakat vonnak be.

A tárgyalások tegnap is zátonyra futottak: a BKV nem hajlandó a hatszázalékos béremelésre, s nem fogadja el, hogy egyetlen járat se közlekedjen a sztrájk idején: az összes metrót és a többi jármű nyolcvan százalékát forgalomba állítaná. A szakszervezetek ragaszkodnak az emeléshez s ahhoz, hogy üzemkezdettől délután egyig garázsban maradjanak a járművek, mivel a ritkított járatok képtelenek lennének felvenni a feltorlódott tömeget.

Kié lesz a felelősség?

"A BKV vezetésének tisztában kell lennie a felelősségével, másfelől mindent meg kell tenni a sztrájk elkerüléséért" - osztotta meg véleményét lapunkkal Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője. Hangsúlyozta, ez nem a képviselőcsoport véleménye; ám a szóhasználat arra utal, a munkavállalók álláspontjához áll közelebb. Úgy tudjuk, a szeptember 4-i munkabeszüntetés a tegnapi főpolgármesteri kabineten is téma volt, Antal Attila vezérigazgatónak be kellett számolnia a sztrájkhelyzetről.

Zsidai Péter, Magyar Hírlap

fidesz.hu