Szobrot állítana a tatabányai MSZP a diktatúra főkommunistájának
A csütörtöki közgyűlésen döbbenten szembesültünk azzal, hogy az MSZP képviselő-csoportja azzal kíván tisztelegni az idén hatvan esztendős város előtt, hogy szobrot állít közpénzen a kommunista diktatúra emblematikus vezetőjének - jelentette ki Bencsik János, Tatabánya város polgármestere.
Dátum: 2007-08-31 13:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=83354
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:52:01.876290, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Minden közösségnek fontos, hogy rendelkezzen a közösséget összetartó identitással, a közös múlt tudatával, mely összeköti az embereket. Ennek első lépése az, hogy emléket állítunk városunk első vezetőjének, választott polgármesterének, Andó Gyurka Ferencnek, aki még demokratikus körülmények között került a város élére" - fogalmaz a szocialisták által benyújtott előterjesztés.
Andó Gyurka Ferenc hivatalos életrajzában olvasható, hogy tagja volt az illegális kommunista pártnak, majd amikor a Vörös Hadsereg elérte Tatabányát, csatlakozott hozzá. 1945 nyarán "otthagyta" a Vörös Hadsereget és párttitkár, majd szakszervezeti vezető lett. Tevékeny előkészítője volt a kékcédulás választásnak, mely épp hatvan esztendeje augusztus 31-én zajlott Magyarországon. Rajk László épp ebben az időszakban egyesítette miniszteri rendelettel Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya községeket, és hozta létre Tatabánya néven az egységes várost.
Az új képviselő-testület politikai összetételét 1947. október 1-jén, egy miniszterelnöki rendeletben meghatározott kvóta szerint határozták meg. A hatvanfős testületbe 30 kommunista, 25 szociáldemokrata, 4 szakszervezeti és 1 kisgazda képviselő került. A belügyminiszter közben pályázatot írt ki az új város polgármesteri tisztségére, amelyre egyedül Andó Gyurka Ferenc jelentkezett, akit a város képviselői közfelkiáltással választottak meg.
1954-ig maradt a város élén, így végigszolgálta a Rákosi-diktatúrát. Első határozatainak egyike rendelte el az összevonástól ódzkodó Alsógalla, Bánhida, és Felsőgalla történelmi városrészek elsorvasztását. Ezekben az években létesült Tatabányán a közmunka tábor, ahol többségében politikai elítélteket tartottak fogva, és dolgoztattak Tatabánya-Újváros építkezéseinél valamint a síkvölgyi bányaüzemben. A tábort szöges dróttal vették körül, és fegyveresek őrizték, tulajdonképpen koncentrációs táborként működött.
A szocialisták javaslata a legszörnyűbb kommunista diktatúra egyik kiszolgálójának kívánt szobrot állítani, s ezzel együtt követendő példát állítani a város közössége elé. Egy demokratikus közösség ezt nem támogathatja, így a Fidesz képviselői keményen bírálták az indítványt, minek következtében Lukács Zoltán szocialista frakcióvezető, országgyűlési képviselő visszavonta az előterjesztést - fogalmazott Bencsik János polgármester.
A Dolgozók Lapja 1948. október 17-ei számában a következő olvasható a városi képviselő-testület üléséről szóló tudósításában: "Párdi Imre MDP városi titkár, képviselő-testületi tag beszédében rámutatott arra, hogy a két munkáspárt egyesülése óta vált egyöntetűvé a város képviselő-testülete is, és azóta sokkal eredményesebben működik. Ebben a városban még sok a tennivaló - hangsúlyozta Párdi elvtárs -, de bizakodva nézünk a jövő elé, tudjuk, hogy munkánk eredményes lesz, mert olyan párt irányítja munkánkat, amelyet marxi-lenini szellem irányít, és amelyiknek olyan vezetője van - Andó Gyurka Ferenc -, mint Rákosi elvtárs."