Gyalázkodás - a kormány elé kerül a Ptk.-módosítás javaslata
Szerdán kerül a kormány elé az a javaslat, amely úgy módosítaná a Polgári törvénykönyvet (Ptk.), hogy bárki, aki egy vallási, etnikai, kisebbségi csoport tagjaként vagy épp szexuális hovatartozása, világfelfogása miatt megszólítva érzi magát, felléphessen a sértő megnyilvánulás ellen. Az Igazságügyi Minisztérium által készített javaslatról a tárca civilisztikai szakállamtitkára beszélt a távirati iroda megkeresésére.
Dátum: 2007-09-04 09:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=83512
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:52:50.836674, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Gadó Gábor szerint a módosítás egy régóta fennálló szabályozási nehézséget oldana meg. Habár a hatályos Polgári Törvénykönyv védi a személyhez fűződő jogokat - így az emberi méltóságot, a jó hírnevet -, nem biztosítja a fellépés lehetőségét akkor, ha a jogsérelemnek az illető nem kifejezetten a címzettje.
A mostani tervezet szerint azonban bárki, aki sértve érzi magát egy gyalázkodó kijelentés miatt, jogi úton kérhetne elégtételt. Gadó a javaslat másik fontos céljának nevezte, hogy ha a sértő kijelentés címzettje a jogsérelem ellen nem tud vagy nem akar saját maga fellépni, akkor ezt az erre a célra létrejött jogvédő szervezetek megtehessék helyette. Példaként említette: ha valaki a gyűlöletkeltő beszéd ellen azért nem lép fel, mert attól tart, hogy utóbb felismerik és retorzió éri, vagy nincs hozzá elegendő jogi tudása, esetleg nincs a jogi fellépéshez szükséges anyagi forrása, akkor a jogvédő társadalmi szervezet is felléphet az érdekében úgynevezett közérdekű kereset formájában.
A szakállamtitkár hangsúlyozta: a tervek szerint abban az esetben, ha civil szervezet lépne fel jogi úton és nyerne kártérítést, akkor az így befolyt összeget a sérelmet szenvedett közösség érdekében és céljaira kellene felhasználni. Ha magánszemély perel, akkor a kártérítés őt illetné. Arra a kérdésre, hogy mi alapján dőlne el, hogy egy adott kisebbség vagy csoport több szervezete közül melyik perelhetne, a szakállamtitkár elmondta, hogy nem lenne rangsor vagy elsőbbség a szervezetek között, és mivel magánjogi vitáról van szó, többen is indíthatnának pert. Hozzátette: ilyenkor célszerűségi szempontból általában egyesítik a különböző eljárásokat. Ha külön eljárásokra kerülne sor, az egyik perben hozott ítélettel nem válna "ítélt üggyé" a kérdés, vagyis egy másik eljárásban ettől még nem lenne automatikusan ugyanaz a végeredmény.
Közös platform
Arra a kérdésre, hogy a kormány elé kerülő tervezet mennyiben hasonlít a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke és a Mazsihisz által benyújtott javaslatra, Gadó Gábor azt mondta: Lomnici Zoltán javaslatát nagy mértékben hasznosították. Lomnici Zoltán és a Mazsihisz vezetősége június elején jelentette be, hogy közös javaslatukban a Polgári Törvénykönyv módosítását szorgalmazzák. Azzal javasolták kiegészíteni a jogszabályt, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni.
MTI - fidesz.hu