Pálinkás József: Az életmű ma is érvényes

A tavalyi Bartók-év után az idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóját ünnepeljük. A Németh László Kulturális Alapítvány szervezésében, a Vox Artis Társaság közreműködésével a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben holnap a zeneszerző kórus- és szimfonikus művei csendülnek fel. A koncertről és a kodályi hagyatékról Pálinkás József professzorral, az est fővédnökével beszélgettünk. Magyar Hírlap interjú.

Dátum: 2007-09-04 10:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=83523
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:52:54.139237, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Az alapító tagokkal - köztük Jankovics Marcellel, Szabó Győzővel és Hoffmann Rózsával - a legfontosabb feladatunknak kulturális rendezvények létrejöttét, a magyar szellem ápolását tartjuk. Tavaly az 1956-os forradalom emlékére pályázatot írtunk ki, hogy új irodalmi alkotások és zeneművek születhessenek. Az elmúlt években több konferenciát is szerveztünk, melyek témái a nevelés, oktatás és a magyar kultúra helyzete voltak.

- Tevékenységük hogyan tükrözi Németh László szellemiségét?

- Ebben az átpolitizált világban azt a népi polgári felfogást képviseljük, amit Németh László magáénak vallott. Az ő kultúráról, nevelésről és oktatásról vallott nézetei közel állnak a kuratórium tagjaihoz. Aktuális pártpolitikai kérdésekben nem foglalunk állást.

- Az emlékhangverseny fő oka bizonyára a Kodály-évforduló volt.

- Valóban, a koncert tisztelgés a zeneszerző emléke, valamint zenepedagógiája előtt, de szellemi állásfoglalás is egyben.

- Japánban rendkívül népszerű a Kodály-módszer. Magyarországon miért mellőzik?

- A módszer eredményességét világszerte elismerik, hazánkban azonban sajnos elavultnak tartják. Szerintem ami jó és előremutató, az mindig modern. Az iskolai munka részévé kellene tenni a művészeti oktatást, az ének-zene órákat élményszerűvé kell varázsolni hangszerismerettel és kortárs zenével. A jelenlegi zeneoktatás formalitása megöli az élményt. A nevelés szerves része a kórus, amely tökéletes közösségformáló erő; ezt példázza a nyíregyházi Cantemus kórus is, amelyet Szabó Dénes vezényel a szerda esti koncerten.

- Kórusdarabokon kívül szimfonikus műveket is hallhattunk a hangversenyen. Kik lesznek az előadók?

- Nem véletlen, hogy a koncerten a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara lép fel, hiszen Kodály Zoltán egyik legkiemelkedőbb darabját, a Galántai táncokat ennek a zenekarnak írta. A karmester, Győriványi Ráth György, az alapítvány kuratóriumának elnöke felajánlotta tiszteletdíját a hangverseny megrendezésére. A Galántai táncokon kívül a közönség meghallgathatja a Háry János-szvitet, és Kántor Balázs gordonkaművész közreműködésével Kodály Cselló szóló szonátáját is.

- Miért éppen a Művészetek Palotáját választották az emlékkoncert helyszínéül?

- Amikor megálmodták ezt a kulturális negyedet, az volt a cél, hogy egyszer az ország kulturális szimbólumává váljon. A világszínvonalú Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem tökéletes tér egy ilyen nagyszabású, rangos évforduló megünnepléséhez.

- Az eddigi tapasztalatai alapján hogyan értékeli a Kodály-év kulturális eseményeit?

- Véleményem szerint sokkal nagyobb nemzetközi hírverést érdemelt volna a Kodály-év, mint amit ez idáig megvalósítottak. Úgy érzem, mintha Magyarország elfelejtette volna az évfordulót. Remélem, hogy az ősz sok meglepetést tartogat.

Kodály Zoltán emlékkoncert

Művészetek Palotája

Holnap 19.30-kor

Lázár Eszter Csenge, Magyar Hírlap

fidesz.hu