A magyar kereszténység ezer éve

A magyar kereszténység ezer éve című kiállítás - a vatikáni bemutató után - péntektől Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is megtekinthető. A gyűjteményt a szervezők csütörtökön mutatták be a sajtó képviselőinek.

Dátum: 2002-02-28 14:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=485
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:19:11.338221, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az esemény jelentőségét Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Katolikus Egyház képviseletében pedig Cséfalvay Pál kanonok, az Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója méltatta.

Mint elmondták, a kiállítás - a Vatikáni Múzeum idén januárban bezárt tárlatához hasonlóan - mintegy 200 tárgyi emlék felvonultatásával tekinti át a keresztény Magyarország ezer esztendejét és kapcsolatát az Apostoli Szentszékkel.

A bemutatót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, illetve az Esztergom-Budapesti Érsekség, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából a Hungarofest Kht. szervezte.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az eredeti gyűjtemény néhány darabja nem látható Budapesten: hiányoznak a vatikáni kódexek és egy kivételével az oklevelek is, és ugyancsak kimaradt néhány magyarországi műkincs. A kiállítási anyagot ugyanakkor a református és az evangélikus egyház 7-7 műtárgyával egészítették ki. A protestáns emlékek közül megtekinthető például több úrasztali kendő és a Vizsolyi Biblia az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből.

A tárlat - nyolc korszakra bontva - a katolikus egyház kiemelkedő alakjainak bemutatásával, valamint régészeti emlékek, használati tárgyak, művészeti alkotások segítségével mutatja be a magyar történelem fordulópontjait a honfoglalástól, az első keresztények megjelenésétől II. János Pál pápa 1996-os budapesti látogatásáig.

A kiállításon szerepel például a tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből, II. Ulászló király díszkardja, Szent Margit vezeklő öve, valamint három műkincs a Vatikán gyűjteményéből: IX. Piusz pápa tiarája, Császka György püspök szentségtartója és a belgrádi püspök jelentése a török uralom alatt élő keresztényekről.

A budapesti tárlaton egyetlen, ma is élő művész kapott lehetőséget a bemutatkozásra: Hajnal János Rómában élő magyar alkotó, akinek két üvegablaka látható a múzeumban.

A sajtótájékoztatón a szervezők beszámoltak arról is, hogy a különböző műtárgyakat különleges technikával, úgynevezett üvegszálas fénnyel világították meg.

Véleményük szerint a vatikánihoz képest fele akkora területen kialakított budapesti tárlat bensőségesebb, mint az eredeti volt, a kisebb tér miatt viszont vélhetően csak meghatározott számú látogató tudja egy időben kényelmesen megtekinteni a gyűjteményt.

A Magyar Nemzeti Múzeum tanulmányokkal kiegészített, háromnyelvű (olasz, angol, magyar) katalógussal és filmvetítésekkel várja az érdeklődőket.

A június végéig megtekinthető kiállítást pénteken Orbán Viktor miniszterelnök és Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az esemény fővédnökei nyitják meg.