Külföldre vezethetnek a titkosszolgálatok átszervezésének szálai
Magyarország nemzetbiztonsági szempontból minden korábbinál támadhatóbbá vált az után, hogy átszervezésre való hivatkozással nemrég lefejezték a főigazgató nélkül maradó Nemzetbiztonsági Hivatalt.
Dátum: 2007-09-08 11:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=83783
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:54:13.869152, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kockázat nagyságát jelzi, hogy a példa nélküli tisztogatást levezénylő, az NBH főigazgató-helyettesi posztját alig fél éve betöltő személyről szakmai körökben úgy tartják: titkosszolgálati kapcsolatai Moszkvával szorosabbak annál, mint ami elfogadható egy NATO-tagországban.
A szolgálatok átszervezése során hét csúcsvezetőből hatot menesztettek. Elbocsátották az összes főosztályvezetőt, osztályvezetőt. Mindez akkor történt, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatalnak nincs kinevezett főigazgatója, az első számú vezetőt nemrégiben ugyancsak kurtán-furcsán eltávolították. Ebben a helyzetben elképzelhető, hogy a szolgálatok legalább fél évig működésképtelenek lesznek.
Titkosszolgálati szakértők szerint a teljes személycserére és átszervezésre nincs szakmai magyarázat, egy ország kizárólag akkor nyúlhat hozzá ilyen kapkodva a szolgálatokhoz, ha súlyos dekonspiráció történik. Most azonban ilyenről nem tudni. Logikusnak tűnnek a feltételezések, hogy a leváltási hullám a kancelláriaminiszteri posztról távozó Szilvásy György utólagos bosszúja volt. Korábban nyílt titok volt, hogy nincs minden rendben Szilvásy és az NBH viszonyában.
A nemzetbiztonsági vezetők nem a területet irányító miniszterhez voltak lojálisak - bizonyos jelekből erre lehet következtetni. Ezt a gyanút erősítheti több balul elsült ügy, például a Magyar Nemzet újságírójának zaklatása vagy éppen az Egymásért Egy-Másért Alapítvány milliárdos botrányának váratlan napvilágra kerülése.
Nemzetbiztonsági szakértők szerint azonban a valódi politikai szálat másutt kell keresni. Az teljesen világos, hogy az MSZP-n belül sokan nem nézték jó szemmel a titkosszolgálatok összevonásának tervét, amelyet a miniszterelnök erőltetett. Miután az utóbbi hónapokban Gyurcsány Ferenc helyzete a párton belül politikailag meggyengült, egyértelművé vált, hogy a teljes összevonás helyett legfeljebb átszervezésre kerülhet sor, s ezzel az összevonást előíró kormányhatározatot végleg megfúrták. Megfigyelők az eredményt Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes, honvédelmi miniszter és a katonai lobbi sikerének tartják, bár hozzáteszik: szakmailag elfogadhatatlan, hogy a főigazgatói poszt betöltése előtt kerüljön sor ilyen mértékű átszervezésre, mert ezzel a leendő vezetőt kész helyzet elé állítják. Más persze a helyzet, ha éppen ez volt a cél.
Az NBH közelmúltban leváltott főigazgatójáról, Galambos Lajosról szintén azt tartották, hogy Szilvásy György helyett inkább Kiss Péter MSZP-alelnökhöz volt lojális. Érdekes módon minden előzmény nélkül nevezték ki februárban Galambos helyettesének Laborc Sándort, és ő intézkedéseivel többször szembement főnökével, a nyár elején pedig a sajtó már kész tényként beszélt a főigazgató várható menesztéséről. A helyzet innen válik érdekessé. Laborcról ugyanis csak annyit tudni, hogy kiváló Távol-Kelet-szakértő. Moszkvában, a rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán végzett a nyolcvanas évek második felében, ezt a köznyelv egyszerűen csak KGB-egyetemként emlegeti. Az, hogy a szoros KGB-kapcsolat mivel jár, nem kíván sok magyarázatot, miként az a tény sem, hogy Laborc egykori évfolyamtársai közül ma szinte mindegyik magas beosztású orosz titkosszolgálati vezető. Szakértők szerint egy NATO-tagországban az ennyire szoros KGB-kapcsolat elfogadhatatlannak számít, s ezt minden valószínűség szerint az Egyesült Államok sem nézte jó szemmel. Hogy pontosan milyen diplomáciai lépések történtek a háttérben, hivatalosan nem tudni, az azonban valószínű: bár Laborc vezényelte le a szolgálatok átszervezését, az NBH első számú vezetőjévé már nem tudják kinevezni.
Nemzetbiztonsági ügyekben járatos szakértők figyelmeztetnek azonban: hazánk viszonya Oroszországhoz láthatóan megváltozott, noha engedékenységünk ellenére a legagresszívebben éppen a KGB-utódszervezetek lépnek fel Magyarországgal szemben. Erre egyébként a Nemzetbiztonsági Hivatal tavalyi évkönyvében - név nélkül ugyan - utaltak is: "A Hivatal régóta érzékeli, ám a legszélesebb körök számára csak az elmúlt időszakban vált egyértelművé a Magyar Köztársaság és az Európai Unió energiabiztonságát érintő ellenérdekelt hírszerző tevékenység. Kimutatható, hogy egyes, szénhidrogénforrások birtokában levő országok gazdasági vállalkozásai következetes üzleti tevékenységet fejtenek ki a piaci szegmens több elemének birtoklása, ellenőrzése érdekében. (...) Döntéseiket megalapozott ismeretek birtokában hozzák, miközben célzatosan formálják a befogadó országok közvélekedését, kialakítva, erősítve a szándékaik, kezdeményezéseik iránti fogadókészséget. A formailag gazdasági vállalkozásként működő cégek éppúgy lehetnek az állami érdekérvényesítés eszközei, mint a diplomácia, a hadsereg vagy a - velük szorosan együttműködő - hírszerző szolgálatok. Intenzív információgyűjtő tevékenység mutatható ki egyes, globálisan vezető szerepre törő országok titkosszolgálatainak tevékenységében is" - áll a magyarországi kémelhárítás helyzetét taglaló beszámolóban.
Ha visszatekintünk az elmúlt másfél évre, nem kerülheti el figyelmünket a Kék Áramlat és a Nabucco gázvezetékekkel kapcsolatos, Európát megosztó magyar álláspont, vagy éppen a Molt ért ellenséges üzleti akció hátterében rejtve maradó valódi szándék és szereplő.
magyarhirlap.hu - fidesz.hu