Gyülekezési törvény: huzavona, egyre szűkülő mozgástérrel

Teljes a káosz a gyülekezési törvény körül. A kormány módosító javaslatainak pontos szövege eddig nem került nyilvánosságra, csupán a szándék körvonalazódik. Pedig az ősszel beköszönhet a kormányellenes tüntetések újabb forró szezonja. A Magyar Hírlap írása.

Dátum: 2007-09-10 06:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=83867
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:54:39.771916, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kormányzati elképzelések szerint jogszabály-változtatásokkal szeretnék a jelenleginél szűkebb keretek közé terelni a tüntetések, demonstrációk lebonyolítását. A március végi ötpárti egyeztetés kudarcba fulladt. Wiener György szocialista képviselő szerint az ellenzék óvakodik pontosítani a gyülekezés szabályait, Balsai István fideszes képviselő akkor csupán a rendőrségi azonosító kötelező használatát sürgette, Herényi Károly (MDF) és Gusztos Péter (SZDSZ) szorgalmazta ugyan, hogy pontosítani kell a szabályokat, de szövegkész tervezettel egyik párt sem állt elő. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a szélsőséges nézetek erősödését fokozhatja a kétharmados törvények módosításának halogatása, idetartozik a gyülekezési törvény is.

Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője szerint "a társadalmi megegyezés kontúrjai sem körvonalazódnak", a kormány homályos ötletei arra szolgálnak, hogy az ellenzéket lehessen felelőssé tenni a törvénymódosítás elmaradása miatt.

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság augusztusi, hazánkra vonatkozó döntése, az Alkotmánybíróság egyik tavalyi határozata, a Helsinki Bizottság, a Gönczöl- és a Morvai-bizottság vizsgálata a tavalyi tüntetésekről nagyjából meghatározza, mit kellene változtatni a gyülekezési törvényben, de a parlamenti pártok álláspontja alapvetően különböző.

"A Társaság a Szabadságjogokért véleményezte és a jövő héten nyilvánosságra hozza elképzelését az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tervezetéről, amely az állampolgárok jogairól és a rendőrségi eljárás szabályairól rendelkezik" - mondta Dénes Balázs, a szervezet elnöke.

Egyelőre szóba sem került, hogy a strasbourgi bírósági határozat az előre be nem jelentett, békés, spontán tüntetést a gyülekezési szabadság részének tekinti. E szerint, ha az időszerűség miatt halaszthatatlan tüntetést szerveznek, akkor a demonstrációt csak rendbontás esetén oszlathatja fel a rendőrség. A pert Grespik László ügyvéd kezdeményezte, szerinte a nemzetközi bíróság határozatát nem hagyhatja figyelmen kívül a hazai törvényalkotás a spontán tüntetés szabályozásakor. Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság volt elnöke szerint sem lehet elfogadni, hogy a rendőrség békés tüntetést oszlathasson fel, csak azért, mert azt nem jelentették be előre. Ugyanis a demonstráció értelmét veszti, ha egy gyors reagálást kívánó esemény ellen csak napok múlva lehet tiltakozni. Kőszeg fontosnak tartja, hogy a rendőrség megakadályozhassa a békés tüntetés megzavarását, a rendbontást.

Répássy Róbert (Fidesz) lapunknak korábban azt mondta, hogy helytelen lenne szigorítani a gyülekezési törvény szabályain, a jelenlegi rendelkezések alkalmasak a társadalmi elégedetlenség békés kifejezésére.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium eddig nyilvánosságra került elképzelése szerint lehetővé kell tenni, hogy a választási kampány idején a tömegrendezvények nyugodt légkörben történjenek, és ne zavarhassák meg a békés demonstrációkat. Kondorosi Ferenc államtitkár közleménye szerint a tervezett módosítás elősegítené, "hogy a rendezvény megtartásának megtiltására választási kampány idején az általános szabályoknál szigorúbb, a kollektív véleménynyilvánításnak nagyobb teret adó rendelkezések érvényesüljenek".

A pártfinanszírozás, a választókerületek arányosítása után tehát a gyülekezési törvény módosítása is tovább várat magára.

A tiltakozás korlátai

A köztéri gyülekezést, tüntetést, demonstrációt 72 órával korábban kell a szervezőnek bejelentenie a rendőrségen. Az alkalmi, spontán tüntetést a magyar törvény nem ismeri, de a bírói ítélkezés tudomást vett róla: ha békés jellegű, és nincs rendbontás, nem kell előre bejelenteni, és nem szabad feloszlatni.

Takács Albert igazságügy-miniszter még ombudsmanként készített állásfoglalást, amely nyolcnapos bejelentési határidőt írt volna elő, továbbá a rendőrség dönthette volna el, alkotmányellenes célzatú-e a demonstráció. Egyik állásfoglalást sem fogadta el a törvényhozás.

Alkotmányellenesnek minősítette tavaly az Alkotmánybíróság (1039/B/2006.) határozata azt a kezdeményezést, amely közterület-használati engedélyhez közötte volna a tüntetések megtartását.

Több javaslat tartalmazza, hogy időbeli korlátok szabályozzák a tüntetések idejét: például este tíz óra után köteles legyen a rendező beszüntetni a tiltakozást, illetve háromnaponként ismételten be kelljen jelentenie a rendezvényt.

A Társaság a Szabadságjogokért szervezet kötelezné a tüntetőket a környezetvédelmi és a közegészségügyi törvények betartására.

Az Élőlánc a tiszta lelkiismeretre apellál

Az Élőlánc Magyarországért mozgalom szerint egyes sajtóorgánumok arról tudósítanak, hogy a szervezet a jövő héten folytatólagos tüntetésekre készül. Lányi András elnök szerint ez nem igaz. A hétfő délután öt órára meghirdetett Kossuth téri gyűlésük a parlamenti szavazás végéig tart, jelenlétükkel a képviselőket szeretnék emlékeztetni felelősségükre a vagyontörvényt érintő nagy horderejű döntés idején.

Stépán Balázs, Magyar Hírlap

fidesz.hu