Cseh húst, lengyel zöldséget eszünk?

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően könnyen előfordulhat, hogy cseh és szlovák húst, valamit lengyel zöldségeket fogyasztunk. Ez azért történhet meg, mert az unió tagállamai közti kereskedelem szabaddá válik. Nem kell vámot fizetni, így minden kereskedő onnan fogja áruját beszerezni, ahol azt olcsóbban megkapja. Hogy ez a valóságban majd miként működik, azt most még nem lehet pontosan tudni. Ami viszont biztos: a hazai sertéstartás még nehezebb helyzetbe kerülhet.

Dátum: 2003-02-14 08:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7683
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:04:17.879996, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Szeghalmon és itt, a környező településeken sokan foglalkoznak sertéstartással. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után mi lesz ezzel az ágazattal? - érdeklődött Macsári József, Szeghalom polgármestere azon az agrártanácskozáson, amelyet agrárszakemberek és a körös-sárréti polgármesterek részvételével a közelmúltban tartottak Szeghalmon.

- A sertéságazat a csatlakozás egyik vesztese lesz, ennek több összetevője van. Például Magyarországon sokkal kisebb az egy kocára eső szaporodási arány, mint a tagállamokban, s nálunk jóval kevesebb színhús hozható ki egy sertésből, mint Nyugat-Európában. Magyarországon a sertésfelhozatal háztáji jellegű. A felvásárolt állatoknak az 50 százaléka kistermelőktől származik, s csak a másik fele telephelyekről, ám ez utóbbiak sem korszerűek, általában egykori szövetkezetek telepein működnek - válaszolt a kérdésre Tóth Péter, az Agrár Európa Consulting Kft. ügyvezető igazgatója.

- Számunkra érthetetlen az is, hogy miközben a sertések felvásárlási árai mostanában csökkennek, a hús ára a boltokban emelkedik - vetette fel Várkonyi Imre, Füzesgyarmat polgármestere.

- Sajnos ezen a téren a jövőben sem várhatnak kedvező fordulatot a sertéstartók. Sőt, mivel az Európai Unióhoz való csatlakozással megszűnik a vám, a tagállamokkal való kereskedelmi kapcsolat számukra is új helyzetet teremt. Ezáltal az élelmiszeripar ott vásárolja meg nyersanyagát, ahol olcsóbbak az árak. Akár 500 kilométerre, vagy még messzebb is elmennek üzletet kötni. Így könnyen előfordulhat, hogy egyes hazai feldolgozók Csehországból vagy Szlovákiából szerzik be a húst, illetve Lengyelországból a zöldséget - közölte Tóth Péter.

Magyari Barna - Békés Megyei Hírlap online