Egy európai bíróság elutasította a Microsoft keresetét
Elutasította az Európai Közösségek luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósága a Microsoft számítástechnikai óriásvállalat keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen adott be, bírósági felülvizsgálatot kérve.
Dátum: 2007-09-17 12:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=84338
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:58:04.291662, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Microsoft azért indított keresetet, mert a brüsszeli bizottság 2004-ben - öt évi vizsgálódás után - 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, megállapítva, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével. Az első szankcionált magatartás az volt, hogy a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az "interoperabilitáshoz szükséges információk" versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak - a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek piacán - a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére való felhasználásának az engedélyezését. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni, a kliens-szerver, valamint a szerverek közötti kommunikációs protokolljainak "specifikációit".
A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot arra, hogy hozza forgalomba a Windows ügyfélszámítógép operációs rendszernek a Windows Media Playert nem tartalmazó változatát. A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése iránt.
A bíróság - hétfőn kihirdetett ítéletében - a brüsszeli bizottságnak adott igazat mind a szoftverinformációk megosztási kötelezettsége, mind a Media Player-árukapcsolás ügyében, és fenntartotta a 497 millió eurós bírságot, amely a legmagasabb összeg, amit eddig EU-szerv bírságként kiszabott. A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A médialejátszóval kapcsolatban a bírósági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy a Microsoft nem kért felárat a Windosba beépített Media Player használatáért, és annak használatára nem is kényszrült rá a Windows program használója.
Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek, amelyek a közösségi intézmények határozatai ellen irányulnak - amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket. Ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá.
Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság 13 bíróból álló nagytanácsban határoz - ilyen volt a mostani Microsoft-per is. Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen - két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt - az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani.
Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet.
MTI - fidesz.hu