Tehetetlenül várakoztak a rendőrök

A zuglói főtörzsőrmester ott volt az ostrom éjszakáján. Azóta sok más társával egyetemben nyugállományba vonult, de a nevét így sem meri adni. Mint mondja, ki tudja, mit hoz a sors. A Magyar Hírlap írása.

Dátum: 2007-09-18 08:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=84393
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:58:21.664919, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Én huszonöt évet lehúztam uniformisban, elhiheti nekem, hogy átéltem egyet s mást, de ahhoz hasonlót soha! Én akkor sírtam. És sírtak a Zoltán utcában velem együtt még sokan mások. Ott voltunk legalább ezren, a Margit híd felőli utcákban pedig még annyian, de csak álltunk és vártunk, miközben a tévénél elszabadult a pokol. A hírek folyamatosan érkeztek, s tudtuk, hogy egy maroknyi csapat mibe került bele. Higgye el, szörnyű érzés volt tudomásul venni, hogy társaink élete van veszélyben, s mi nem segíthetünk. A rendőr a rendőrnek testvére, s ha őt kell megvédeni, nincs az a veszély, amellyel szembe ne nézne. De hiába, a bevetési parancs csak nem jött."

A nyugalmazott főtörzsőrmester azt mondja, akkor még naiv volt. Azt hitte, azért nem küldik őket a kiszolgáltatottak védelmére, mert a felszerelésük szegényes volt. "Többségünknek se sisak, se védőpajzs, se gázálarc nem jutott. Ez azonban nem számított volna. Állítom, ha kiadják a parancsot, hogy menjünk, tíz perc alatt véget vetünk a rémálomnak. De nem adták ki, és hogy miért, arra a következő napokban döbbentem rá. Azt akarták, hogy társaink tévéhíradásokból látott szenvedéseivel szembesülve bevaduljunk. Sajnos, sikerült nekik. Én soha életemben nem politizáltam, de bármennyire megvetem is azóta Gergényit, Benét meg a többieket, nem tudom elhinni, hogy ezt az embertelenséget vezéreink önként vállalták. Ahhoz nekik nem engedély, hanem utasítás kellett."

Az ostrom másnapján lapunk munkatársa a Honvédkórházban az éjszaka rendőrsérültjeinél járt. ORFK-engedéllyel látogatott oda, de az ott ellátott rendőrök elzárkóztak, hogy névvel nyilatkozzanak. "Az igazat úgysem mondhatjuk el, a hülyeségekről pedig minek beszélni? Gergényi Péter magunkra hagyott minket a bajban, isten látja a lelkemet, soha nem bocsátom meg ezt neki" - mondta egy termetes, vastag bajszú rendőr.

Magyar Hírlap

fidesz.hu