Bús Balázs beszédének szó szerinti leirata

Dátum: 2007-09-18 15:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=84421
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 02:58:30.388820, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tisztelt egybegyűltek, Óbuda-Békásmegyer polgármestereként szeretettel üdvözlöm Önöket itt a Hajógyári szigeten. Orbán Viktor elnök úr, Navracsics Tibor frakcióvezető úr, Tarlós István frakcióvezető úr, Óbuda volt polgármestere és kedves óbudai Fidesz tagok, barátaim!

Óbudán a kimondott szónak súlya van, a kézfogásnak becsülete. Itt a helyi ügyek mentén sikerül egyezségre jutnunk, hisz tartozunk ennyivel választóinknak. Kerületünk sokak számára példaértékű együttműködésre képes. Most azért gyűltünk össze, hogy összefoglaljuk annak az esztendőnek a tanulságait, melyet a nagypolitika színpadán a kormányfői beszéd az őszintétlenség és a bizalmatlanság évévé avatott.

Sohasem gondoltam volna, hogy a baloldalisággal zöldágra vergődni soha nem tudó Márai Sándor esetleírása, halála után 17 esztendővel pontosabban illik az őszödi előadó emberi értékekhez fűződő viszonyára, mint a tavaly őszi elemzői, hírmagyarázói eszmefuttatások. Engedjenek meg hát tőle egy rövid idézetet:

"Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát embermódra és az emberek között kell élned.

Embermódra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled - feltűnés és hiú szerep nélkül - segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: "Igen, igen!" Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene. A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerű és kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke."

Valljuk be, ma aggasztó a helyzet, de emlékezzünk a sors sohasem volt hozzánk kegyes. A történelem hozzászoktatta ezt a nemzetet a megpróbáltatásokhoz, s mi magyarok kifejlesztettük magunkban a túlélés képességét. Évszázadok hosszú során, tatár dúlástól, török veszedelmen át Habsburg és szovjet alávetettségig mindig talpra álltunk. Elődeinket nevezték hitetlen gyaúroknak, lázadó alattvalóknak, osztályidegennek és reakciósnak. Most, a féloldalasra sikerült rendszerváltás után ismét fel kell egyenesednünk és világosan meg kell fogalmaznunk: nem kérünk a hazugság megaláztatásából.

A legutóbbi országgyűlési választások óta még inkább érezhető, hogy az állami önkénnyel és kiszolgáltatottsággal szemben, leginkább az önkormányzatok képesek védelmet biztosítani. Nyilván nem véletlen a tavaszi polgári előretörés a helyhatósági megmérettetésen.

Tagadhatatlan a helyzeti előnyünk, de a felelősségünk is, hisz helyi szinten sokkal közelebbről halljuk a panaszos szót. Igen, kedves barátaim, az önkormányzati függetlenségünk lehetőséget biztosít arra, hogy tényleges felelősséget viseljünk a becsapott választópolgárokért is. Még akkor is, ha jobbító szándékunk megvalósítása során a legritkább esetben találunk állami vagy fővárosi partnerségre. A helyhatóságok teljes és szisztematikus ellehetetlenítése közepette is vállalnunk kell, ezért vállaltuk, hogy, szociális biztonságot nyújtunk azoknak, akikről az állam lemondott, orvosi szakrendelőket, vagy akár egy egész kórházat és egészségügyi feladatot veszünk át önkormányzati fenntartásba.

Sokan mondták, hogy meggondolatlanság, meg azt, hogy miért keressük magunknak a bajt, hogy úgysem lesz minderre pénz. Ám úgy gondolom, hogy mi, önkormányzati döntéshozók, az orvosokhoz hasonlóan sürgős esetben nem elsősorban a beteg mögött álló anyagi források mértékét kell vizsgálnunk, hanem nekünk az akut sérülés mielőbbi rendbetételén kell munkálkodnunk.

A sikeres terápiához azonban önmagunk kevesek vagyunk, ezért összefogásra lesz szükségünk. Összefogásra és őszinteségre. Erőszak helyett párbeszédre. Erkölcsi minimum meghatározására, mely a tárgyalás alapja kell, hogy legyen. A hazugság minden formájának elutasítására lesz szükségünk. Ám, ha mi, mindannyian, ki-ki a maga területén, a civil szférában, az önkormányzatokban, vagy a parlamentben a nemzet iránti felelősséggel végzi munkáját, hiszem, hogy a hazugság évei egy lidérces álommá foszlanak szét, mert -és ahogy Márai írta: "A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerű és kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke."

Köszönöm, hogy eljöttek hozzánk Óbudára, vendéglátóként is köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak.