A nemzetközi vöröskereszt felkészül a háborúra

A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága maga is készül az esetleges iraki háború következményeinek enyhítésére: havonta 7000 sebesült és 150 ezer menekült ellátására képes - közölte a svájci sda hírügynökséggel a szervezet főigazgatója.

Dátum: 2003-02-14 15:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7699
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:04:22.952484, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Angelo Gnädinger szavai szerint e fenti mennyiség bármikor megháromszorozható, és szükség esetén az időtartam is meghosszabbítható. A vöröskereszt ennek érdekében feltöltötte raktárkészleteit, munkatársainak hálózatát pedig kiterjesztette Iránra, Jordániára és Kuvaitra.

Irakon belül 300 helyi munkatársa van a humanitárius szervezetnek, amely ráadásul szoros kapcsolatokat ápol az egészségügyi minisztériummal és az ivóvízellátásért felelős hatósággal.

Mint Gnädinger elmondta, a vöröskereszt már tavaly októberben megkezdte a felkészülést, miután világossá vált számára, hogy az iraki válság újabb kritikus szakaszba lépett. A Kuvait lerohanása nyomán kitört 1991-es háború ugyanis a mai napig nem jutott nyugvópontra: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján csupán fegyverszüneti megállapodás jött létre. "Katonai szempontból a háború ma is tart, ennek konkrét jele az Irak északi és déli légterében érvényben lévő repülési tilalom" - mutatott rá Gnädinger.

Bagdadban csütörtökön megemlékeztek a tizenkét évvel ezelőtti pusztító bombatámadásról, amelynek egyetlen föld alatti bunkerben 408 polgári személy esett áldozatul.

Mint a dpa tudósítója emlékeztetett, az Ameria bunkerben szinte kizárólag asszonyok és gyermekek tartózkodtak, amikor 1991. február 13-án hajnali fél ötkor becsapódott az első bomba, átütve az óvóhely két méter vastag vasbeton födémjét. A vegyi és nukleáris támadások esetére épített bunker biztonsági rendszere a becsapódás után azonnal lezárt minden kijáratot. A nehéz vasajtókon ma is láthatók az első detonációt túlélő szerencsétlenek körmének a nyomai, amint kétségbeesetten megpróbáltak kiszabadulni. Velük a négy perccel később bevágott második bomba robbanása végzett.

Az amerikai hadsereg szempontjából az Ameria óvóhely eltalálása "járulékos kár" volt: a bombák olyan pontra hullottak, ahová nem kellett volna becsapódniuk. Az irakiak számára viszont Ameria esete az öbölháborúban átélt legsúlyosabb emberi tragédiát jelenti.

MTI - fidesz.hu