Tatabánya idegenforgalmi lehetőségei

A gazdasági turizmus lehet egyik kiindulópontja a tatabányai idegenforgalom fejlesztésének - mondta Bencsik János azon a szakmai napon, amelyet a város az önkormányzati- és területfejlesztési minisztériummal, valamint a helyi Tájak, Emberek, Környezet Egyesülettel közösen rendezett meg.

Dátum: 2007-10-12 13:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=101012
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:19:50.457212, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A polgármester hozzátette: ezt a célt szolgálná a Fő térre tervezett új négycsillagos szálloda esetleges megépítése, amelynek a Tatabányai Ipari Parkban működő külföldi cégeknek köszönhetően - az előzetes felmérések szerint - akár hetven százalékos kihasználtsága is lehet.

A program célja, hogy a város vezetői, önkormányzati képviselői, valamint az idegenforgalomban érintett tatabányai és kistérségi szakemberek, intézmények és vállalkozások, az érdeklődők a szakmai előadásokon a nemrég elfogadott tatabányai idegenforgalmi stratégia alapján képet kapjanak a város idegenforgalmi adottságairól, a tervezett fejlesztésekről.

A szervezők szeretnék elérni, hogy a jelenlevők "első kézből", az idegenforgalmi stratégiát kidolgozó városi vezetők, döntéshozók tájékoztatásai révén megismerkedjenek a helyi lehetőségekkel, a vállalkozásokat is érintő beruházási célokkal.

Bencsik János előadásában szólt arról is, hogy a város a közeljövőben átveszi a megyei önkormányzattól a Tatabányai Múzeumot. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, az hogy az intézmény 1998-ban az Év Múzeuma lett, a következő évben Tatabánya az Év Múzeumpártoló Önkormányzata. A közös törekvések eredményeként nemzetközi figyelmet keltett a Tatabányai Szabadtéri Múzeum, Ipari Skanzen, ahol nem csak bányász szakmakultúra emlékei tekinthetők meg, hanem az újra épített és berendezett korbeli utcáknak köszönhetően, a különböző társadalmi rétegekhez tartó emberek életmódja is. A mesterségek utcájában, az iskolamúzeumban úgynevezett élő bemutatókat szerveznek a múzeum munkatársai - ismertette a polgármester, aki elmondta azt is, hogy nyaranta ugyanitt művészeti táborok működnek. Szerinte az ipari skanzen további fejlesztése révén olyan idegenforgalmi helyszínt kínál a város, amely túlnőhet az ország határain is.

Bencsik János beszélt arról is, hogy az idegenforgalom vonatkozásában szorosabb együttműködést kíván kialakítani egymással Tatabánya és Tata önkormányzata. Ennek egyik lényeges eleme lehet - a finanszírozás feltételek megteremtésével - a két város között kialakítandó kerékpárút. Ezt a későbbiekben megerősítette Michl József tatai polgármester is, aki elmondta még, hogy a térségi programok szervezésében elsősorban Tata a megyeszékhely együttműködő partnere az idegenforgalom terén.

A Komárom-esztergomi megyeszékhely polgármestere kiemelte bakancsos turizmus fontosságát, a Gerecse és Vértes nyújtotta kirándulási lehetőségeket. Úgy vélte, hogy ezen a területen Tatabánya a Vértes-Velence térség egyik kapuja.

Bencsik János ismertette a Mária Út Egyesület kezdeményezését, amely szerint a Mária út az elképzelések szerint mintegy 1400 kilométer hosszú gyalogos és kerékpáros zarándokút lesz Mariazell és Csíksomlyó között. Mint ismeretes Bencsik János polgármester Tatabányáról Csíksomlyóig tartó zarándokútja után maga is kezdeményezője volt a zarándokút kiépítésének, és ő is tagja a Mária Út Egyesületnek.

Az utat vagy annak kisebb szakaszait bármely irányban, egyénileg vagy csoportosan is be lehet majd járni, a tervezett útjelzésekre és térképes útikalauzra támaszkodva, az ajánlott szálláshelyek igénybevételével. A Mária út is kapcsolódási pont az idegenforgalomhoz, hiszen a tervezett útvonal Csákányos-pusztánál érinti Tatabányát, amely továbbhaladva többek között Vértessomlót, Majkot, Oroszlányt és Csatkát is érintik a megyében. - hangsúlyozta a polgármester, aki ismertette az előkészítő munka jelenlegi állását is.

A konferencián mód nyílt arra is, hogy a Tatabánya helyzetéhez hasonló, a megújulás lehetőségeit más-más módon kereső nagyvárosok - most például Miskolc és Salgótarján - vezetői révén új ötleteket, módszereket ismerjenek meg a résztvevők a szakmai napon.

Néhány civil együttműködő partner is bemutatta kínálatát, elmondta javaslatait. Így a Glóbusz Környezetvédő Egyesület és a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület mellett az Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület. Az érdeklődők megismerhették például Közép-Dunántúl kerékpáros térképét, tájékoztatást kaptak az első magyar veterán autó- és motorkerékpár-múzeumról. A tanácskozás résztvevői képet kaptak a regionális és az országos turisztikai pályázati lehetőségekről, s így már konkrét adatok birtokában mérhetik fel, hogy az idegenforgalomnak milyen gazdaságélénkítő és városfejlesztő szerepe lehet egy adott településen.