Szabó Magda Tőkés László díjat kapott

Szabó Magda - aki szívén viseli az egész magyarság sorsát - kapta idén a Tőkés László díjat. Az írónőt korábban már kitüntették a Kossuth díjjal, illetve Corvin-lánccal is. A kilencven esztendős alkotóművész, a Régimódi történet letűnő világának egyetlen hiteles tanúja és megörökítője sajnos nem vehetett részt az ünnepi eseményen.

Dátum: 2007-10-15 11:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=101116
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:20:22.236196, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az írónőt külön köszöntötte Tőkés László református püspök. A Tőkés László Alapítvány 2007. évi kitüntetése az anyaországi és az elszakított országrészek magyarságának tiszteletét és elismerését fejezi ki - mondta laudációjában Korsós Bálint, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának igazgatója.

Majd így folytatta: - Szabó Magdának - saját bevallása szerint - csodás gyermekkora volt a szülői, nagyszülői házak között Debrecenben, a Mester, a Szent Anna és a Kossuth utca körülrajzolta belvárosban. Az Ókút tematikus fejezetei szerint egy szerves és teljes hagyományrendszert örökölt itt, amely egy sajátos magyar és református mítosz világa. Ezt egészítette ki a beteljesületlen életű, művészlelkű szüleitől megkapott - mintegy az égi mással - a mesealkotás csodálatos ajándékával.

Korsós rámutatott: az írónő kálvinista lelkészőseitől a tragikus-drámai predestinációs életfelfogást, a vele kislánykorától latinul beszélgető édesapjától az antik mitológia életteljességét és erkölcsi ideáljait, s az érzékenységüket, fájdalmukat a hidegség és az önfegyelem páncélja mögé rejtő asszony felmenőitől pedig valamiféle sebzett nőiség belülről való ismeretét kapta és hozta magával. (Ez utóbbinak szólna talán a Katalin utcáért az idén odaítélt európai uniós Femina díj?)

Korsós Bálint laudációjában hangsúlyozta: - Finom női szenzualitás és magas fokon izzó intellektualitás hatja át Szabó Magda regényeit és drámáit. Azt mondják a magyar irodalom nem gazdag a jól megírt és színre vihető drámák terén. Szabó Magda éppen a tárgyias szemlélete és az érzékletesség iránti fogékonysága révén drámáiban rendre elhelyezi azokat a tárgyi, kézzelfogható elemeket, szimbolikusnak ható mozzanatokat, amelyek megörvendeztetik a rendezőket. S ezek a drámák azok, amelyek elsődlegesen a magyar históriában gyökereznek.

Az Az a szép fényes nap az államalapító király belső gyötrelmét állítja gyúpontjába: a belső jóság és a kegyetlen kötelesség konfliktusát, ahol is a népközösség érdeke a döntő. A Kiálts város!-ban, a nemsokára megtekinthető Csokonai-darabban és a Régimódi történet drámaváltozatában Debrecen mítosza elevenedik meg. A koraújkori városköztársaság zártsága, védtelensége, a prédikátori radikalizmus és a kalmár ravaszság sajátos ötvözete, amelyhez a kicsapott poéta történetében még a felvilágosult gondolkodás értése és a szikrázó Habsburg-ellenesség is társul, mindennek ultima ratiója a közösség megmaradásának mindenek fölötti parancsa, amely áldozatokat követel.

A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának igazgatója kiemelte: - A magyarság és a "debreceniség" alapproblémáihoz érkezve, s egyben Trianon máig megválaszolhatatlan kérdéséhez is, amely a legegyértelműbben az öt éve megjelentetett Für Elisében vetődik föl. Itt Cili, a zentai származású "trianoni árva" szelíd lényében, aki a rakoncátlanabb és extravagánsabb írói énkép alteregója a regényben, és tragikus sorsa mintegy a magyarság máig nyílt, halálos sebének mementója. Cili a jóság és a normalitás

mércéjét is állítja a könyv kissé mitizáltan elrajzolt énképe mellé, hogy sorsában beigazolódjék éppen ezen erények veszélyeztetettsége a XX. századi magyar történelem örvényei között.

A díjátadó ünnepség hálaadó istentisztelettel vette kezdetét, ahol Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette Isten igéjét. Ezt követően mutatták be az írónő Szent Bertalan nappala című történelmi játékát, az Evangélium Színház előadásában.

A színi előadás után bejelentették: Szabó Magda kitüntetésének díját felajánlotta a határom túli magyar fiatalok továbbtanulása javára. Lengyel Szabolcs, a Tőkés László Alapítvány kuratóriumának elnöke érdeklődésünkre elmondta: - Az 1989-ben alapított alapítvány a határon túl élő magyar nemzetiségű, magyar iskolába járó gyermekek (Királyhelmec, Zilah, Nagyenyed, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Rimaszombat, Kárpátalja, Vajdaság) taníttatását támogatja, idén a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújítása javára gyűjtenek adományokat.