80 esztendős a nemzet sportolója

Gyarmati Dezső vízilabdázó, olimpiai bajnokot köszöntötték 80. születésnapja alkalmából 2007. október 16-án Budapesten. Az Aranycsapat Alapítvány által rendezett ünnepi eseményen számos közéleti személyiség jelent meg.

Dátum: 2007-10-19 12:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=101406
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:21:49.732772, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kőrösi Mária egyetemi docens, az Aranycsapat Alapítvány kuratóriumának elnökségi tagja köszöntőjében kiemelte: Gyarmati Dezső a világ legjobb sportolói között foglal helyet. Abszolút alap-ember, akit bárhová helyeztek, vagy bármilyen nemzetközi közegbe került, mindig a maximumot nyújtotta. Születésének karmája sem mindennapi: 1927. október 23-án született Miskolcon. Elvégezte Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem művészettörténeti szakát, majd később a Testnevelési Főiskola akkor még szakedzői szakát.

Kőrösi Mária Gyarmati szakmai életútját méltatva rámutatott: válogatott játékainak száma 108! Az egyetlen sportoló a világon, aki öt olimpiai érmet nyert a vízilabda történetében. Háromszoros olimpiai bajnok (1952, 1956, 1964), olimpiai ezüstérmes (1948) olimpiai bronz (1960), kétszeres Európa bajnok (1954, 1962). Nyolcszoros magyar bajnok (1948, 1950, 1951, 1952, 1955, 1962, 1963, 1965.). Edzőként megszerezte az olimpiai bajnoki címet (1976), az olimpiai bronz-érmet (1980), olimpiai ezüst érmet (1972). Világbajnoki cím (1974, 1977), két magyar bajnoki cím, és öt bajnoki ezüstérem birtokosa.

Az esten kitértek az 1956-os nagysikerű melbourni-i vízilabda mérkőzésre. Az Ahol mi győztünk Gyarmati Dezső - Csurka Gergely kötet ajánló soraiban olvasható: "Meglehet, hogy az ország még mindig nincs teljes tudatában annak, micsoda tettet hajtottak végre 1956. december 6-án a magyar vízilabdázók. Mindez csupán részben tudható be annak, hogy több mint háromnegyed évszázada hozzászoktattak bennünket a sikerhez. Sokkal inkább arról van szó, hogy az akkori diadal valódi értékét jelentősen tompította, sőt tompítja, hogy talán még mindig nem tudjuk feldolgozni, mi is történt 1956-ban. Nem Melbourne-ben - itthon. Vízilabdázóink minden hátráltató tényező ellenére sohasem látott fölénnyel lettek aranyérmesek, s verték meg többek között a szovjeteket is. Ötven éve ennek - ma könyvek, sőt egy film is készül. E kötet nem törekszik a teljességre, arra viszont igen, hogy emléket állítson a vízilabda história egyik legnagyszerűbb csapatának, amely 1956. december 6-án, a "melbourne-i vérfürdő" legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett."

Kőrösi Mária hangsúlyozta: rettenetes lehetett Gyarmati Dezsőnek, amikor örökéletre eltiltották a pályától. Ennek ellenére nemzettudattal rendelkező, a nemzetért élő élsportoló maradt. 1963-ban megalapította a Központi Sportiskolát. Számos csodát tett: létrehozta a Halhatatlanok Egyesületét, melynek jelenleg 12 legendás magyar sportember a tagja. Rendületlenül hisz a nemzet el nem múló erkölcsi értékeinek hordozójaként abban, hogy csak erkölcsi értékekkel emelhető fel Magyarország a jelenlegi mélypontról. Egész élete a tiszta játékról szólt. Így lehettek ők a verhetetlen 11 - mondta Kőrösi Mária.

Kű Lajos, a 70-es évek nyolcszoros válogatott labdarúgója, az Aranycsapat Alapítvány megálmodója és vezetőjének köszöntője után dallal, verssel, nemes gondolatokkal kedveskedtek Gyarmati Dezsőnek barátai, tisztelői, sporttársai, többek között Balczó András olimpiai bajnok, Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás hírű kapusa, Wittner Mária szabadságharcos, Lovász Irén, Tolcsvay Béla és Sinkovits-Vitay András énekművészek. Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus levélben köszöntötte az ünnepeltet.

A vacsorával egybekötött est fénypontját jelentette, amikor Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök bejelentette: XVI. Benedek pápa áldását küldte az ünnepeltnek 80. születésnapja alkalmából.

S hogyan élte át Gyarmati Dezső az 1956-os forradalmat és szabadságharcot? Álljanak itt egy interjúban nyilatkozott sorai: "A forradalom fordulópont volt, persze nem csak nálam. Október huszonharmadika a Szabadság-hegyen, a Vörös Csillag szállóban ért, ott laktunk, készülve a melbourne-i olimpiára. Azonnal indultam a városba, s mire fölocsúdhattam volna, már együtt meneteltem a felvonulókkal. Különös érzés volt. Olimpiai bajnokként láttam, hogyan húzzák föl a magyar zászlót, hallottam a Himnuszt, fantasztikus élmény, mondhatom, de a sportsiker eufóriája csak percekig tart, az ember lelép a dobogóról, és már azon gondolkozik, mi jön utána. Ott a menetben minden egészen más volt. Magától értetődött, hogy lehoztam a vörös csillagot arról a bizonyos házról a mai Andrássy út végén, s az is, hogy a Széna téren segítettem barikádot építeni a barátaimnak. Ennek híre ment, megjelent nálam három pólós barátom, leteremtettek, s kioktattak, hogy csak azzal törődjek, hogy olimpiai bajnokságot nyerjünk, többet használok vele, mint akármi mással. Így hát visszatértem a vízilabdához..."

Gyarmati Dezső számos kitüntetés birtokosa. Megkapta a Nemzet Sportolója címet is, s mint vallja: "magamat 1938 óta magyar sportolónak tekintettem, és a nemzeti színeket immár több mint hatvan éve tudatosan képviselem."

Isten éltesse a nemzet sportolóját!