A diverzifikáció irányába kell elmozdulni

Fel kell oldani a hagyományos energiaforrások megkerülhetetlensége és az általuk képviselt kockázatok közötti ellentétet - hangsúlyozta Gyürk András néppárti európai parlamenti (EP) képviselő Strasbourgban, az energiaforrásokról folytatott plenáris EP-vitában.

Dátum: 2007-10-23 11:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=101603
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:22:50.449985, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Fontos érvek szólnak a hagyományos energiaforrások ellen. A legtöbb szó manapság ezzel összefüggésben az éghajlatváltozás kérdéséről esik. A fosszilis energiahordozók azonban nemcsak a globális klímaváltozáshoz járulnak hozzá, hanem Európa külső szállítókkal szembeni kiszolgáltatottságát is növelik" - mondta a képviselő. "Ugyanakkor - tette hozzá - a hagyományos energiahordozók a következő évtizedekben még a megújuló források térnyerése mellett is megkerülhetetlen szerepet fognak játszani az európai energiaellátásban. Ennek az ellenkezőjét állítani azt jelentené, hogy homokba dugjuk a fejünket."

Gyürk szerint a hagyományos energiaforrásokra vonatkozó politika kialakításakor az Európai Uniónak három alapvető célkitűzésre kell összpontosítania: a hatékonyság növelésére, ezzel összefüggésben a kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek kihasználására, valamint a külső forrásoktól való függőség mérséklésére. "Ez utóbbira a legjobb példa talán a Nabucco-projekt. A gázvezeték megépülése érdemi előrelépést jelentene a diverzifikáció irányába, a partnerek, a források és a szállítási útvonalak tekintetében egyaránt, ezért támogatása alapvető közösségi érdek" - mondta.

Az energiaforrásokról az EP előtt fekvő jelentés szerint Európa még sokáig rá lesz szorulva a hagyományos energiaforrásokra, ezért hatékonyabbá kellene tenni a fosszilis energiaforrások felhasználását, amellett, hogy az atomenergiára kellene helyezni a fő hangsúlyt. A fosszilis energiahordozók (olaj, gáz, szén) aránya a 25-tagú EU bruttó belföldi energiafogyasztásában 2004-ben 79 százalék volt. A fosszilis energiahordozók az előrejelzések szerint 2020 után is központi összetevői lesznek az EU energiafogyasztási szerkezetének. Az unió fosszilis energiahordozók behozatalától való függősége 2030-ig 70 százalék körülire fog emelkedni az 1990-es 47 százalékról. Ebből a kőolaj- és földgázbehozataltól való függőség 94, illetve 85 százalékos lehet.

Gyürk a vitában kitért arra, hogy a nyersanyagforrásokban szűkölködő Magyarországon közel 50 százalékot tesz ki a gázfelhasználás aránya, és a gáz 80 százalékban egyetlen külső forrásból, Oroszországból érkezik. "Mindez olyan mértékű kiszolgáltatottságot eredményez, amely a szerteágazó társadalmi következményeken túl jelentékeny hatást gyakorolhat Magyarország nemzetközi viszonyrendszerére is" - jegyezte meg.