A szlovákiai magyar kisebbség helyzetét vizsgálták
Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament hétfőn Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma.
Dátum: 2007-11-06 07:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=102388
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:29:47.263346, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben. A hétfői eszmecserében a főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselők a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben.
Gál Kinga bevezetőjében hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható. Sikernek nevezte, hogy az alapvető jogok uniós ügynökségét a szakbizottság megkeresi egy részletes vizsgálat lefolytatásának igényével, hogy politikamentesen elemezze az érintett kisebbségek helyzetét, beleértve a felvidéki magyarság problémáit is. Méltatta azt is, hogy a bizottság elnöke bejelentette: Franco Frattini jogi biztoshoz fordul, hogy további információval, véleménnyel szolgáljon a kisebbségek ügyében. A meghallgatás után nyilatkozva kiemelte: a fő kérdés a diszkrimináció, a kisebbségek tagjainak másodrangú állampolgárként történő kezelése és az és az unió alapértékeinek az összeegyeztethetősége.
Kósáné Kovács Magda felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mai EU-ban meg kell oldani azokat a helyzeteket, amelyek a régi gyökerű konfliktusokat életben tartják. Azt is kiemelte, hogy mértékletességgel lehet megakadályozni a szélsőségek megerősödését. Az ülés után nyilatkozva emlékeztetett arra, " az EU azért jött létre, hogy a német-francia "ősgyűlölséget el lehessen temetni, és erre a képzeletbeli sírra rá lehessen építeni egy új Európát", és úgy vélte, a közép-európai térségnek "el kell tanulnia a békeakarást". Nyugaton viszont meg kell tanulni, hogy a keleti térség legnagyobb történelmi terhe a két világháború utáni békék következménye, ahol a térség országait nem vagy részrehajló módon kérdezték meg - tette hozzá. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, amiért a hétfői vita kölcsönös vádaskodásoknak adott teret.
Bauer Edit - aki nem sokkal az ülés előtt e-mailben halálos fenyegetést kapott, elfogadhatatlannak nevezte a szlovákiai helyzetet. Méltatta ugyanakkor, hogy a hamarosan aláírandó új európai uniós szerződés megszüntetheti a kettős bánásmódot, amely eddig az EU-t jellemezte kisebbségi kérdésekben, nevezetesen azt, hogy az új tagországoktól többet követel e téren, mint régebbi tagjaitól. Az ülés után aggasztónak nevezte azt a szélsőséges propagandát, amely úgy próbálja beállítani, hogy kisebbségi téren Szlovákiában minden rendben van. Felszólalásban számos konkrét problémát említett, amelyek a diszkrimináció növekedését jelzik.
Duka-Zólyomi Árpád egyebek közt azt emelte ki, hogy a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák nyilatkozat ellehetetleníti az európai értékeket. Hangoztatta, hogy ezeket mielőbb törölni kellene a jogrendszerből.
A Benes-dekrétumokra utalva több képviselő hangoztatta a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságát is.
A felszólaló szlovák képviselők konkrétumokkal igyekeztek alátámasztani, hogy a szlovák kormány tiszteletben tartja a nemzetközi kisebbségi normákat, és a magyar kisebbség helyzete nem romlik, hanem javul.
Cavada elnök emlékeztetett arra, hogy a bizottság nem kíván beleszólni egyes kormányok tevékenységébe. A testület elsősorban a társadalmi harmónia szempontjából vizsgálja a kérdést, az a fő törekvése, hogy Európa népei harmóniában éljenek.