Le Monde: Saron az iraki háború előnyeire kalkulál
Izrael pozitív reményeket fűz az Irak elleni háború dominóhatásához, amelyek az ő javára változtatnák meg az erőviszonyokat a térségben, s első lépésként pontot tehetnek a második palesztin lázadásra - írja pénteki számában a Le Monde.
Dátum: 2003-02-21 15:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7848
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:05:09.545102, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Saron a Bagdad elleni háború osztalékára számít" címmel közölt írásában a tekintélyes francia napilap jeruzsálemi tudósítója arra a kettős izraeli magatartásra mutat rá, amely egyfelől hivatalosan azt hangoztatja, hogy a Bagdad ellen készülőben lévő hadjárat Izraelt közvetlenül nem érinti, másrészt arra épít, hogy a térségben óhatatlanul bekövetkező változások nyomán véget ér a több mit két éve kirobbant, háromezer halálos áldozattal járó második palesztin "intifáda", s Izrael szomszédai új viszonyrendszerbe kerülnek a zsidó állammal.
Izraeli politikai körökben úgy vélik, hogy a háború következtében végképp megszabadulhatnak Jasszer Arafattól, akinek helyébe egy új, a terrorizmustól nem korrumpált palesztin vezetés lép. Egy új palesztin vezető garnitúrával - hangoztatják az izraeli vezetés berkeiben - a rendezési folyamat új szakasza veheti kezdetét.
Ariel Saron miniszterelnök a közelmúltban többször is leszögezte, hogy az Irak elleni amerikai invázió "nem a mi háborúnk". Az izraeli közvéleményben továbbra is élénken él az 1991-es öbölháborúban országuk területén becsapódott Scud-rakéták emléke, ezek veszélye azonban jelenleg minimális: Bagdad feltehetően nem rendelkezik a célba juttatásukhoz szükséges hordozóeszközökkel, másrészt Izrael komoly elhárító rendszert hozott létre kivédésükre.
Ephraim Halévy, a Moszad izraeli titkosszolgálat volt vezetője nyilvánosan megfogalmazta azt az általános izraeli számítást, hogy a bagdadi rezsim bukása alapvetően átrendezi a közel-keleti térképet, s elsősorban Szíria magatartásának jelentős módosulását vonja maga után. Ugyanilyen hatást remélnek a palesztin területeken is.
Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú izraeli illetékes szerint jó okkal feltételezhető, hogy amint az 1991-es öbölháború egy csapásra lezárta az első intifádát, a mostani bagdadi hadjárat végképp kihúzza a szőnyeget a 2000 ősze óta tartó palesztin lázadás alól, s hitelének utolsó maradékaitól is megfosztja Arafatot. A palesztin vezető ezúttal óvakodik bármilyen Bagdad melletti megnyilvánulástól, miután 1990-ben elkövette azt a stratégiai hibát, hogy támogatásáról biztosította Szaddam Husszein iraki diktátort, helyzete azonban így is menthetetlennek tűnik.
Saron a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után sietett összemosni Arafatot a szaúdi terrorista vezér, Oszama bin Laden alakjával, most pedig nem mulasztja el, hogy az iraki diktátorral hozza közös nevezőre azon az alapon, hogy Szaddam Husszein rendszere anyagi támogatást nyújt az öngyilkos akciókat elkövető palesztin kamikázék családjának.
Az izraeli vezetés - jegyzi meg a le Le Monde - ugyanakkor tüntetően tartózkodik annak felidézésétől, hogy az Arab Liga 2002 márciusában Bejrútban tartott csúcsértekezletén Irak - a többi arab országgal együtt - a szaúdi Abdallah herceg javaslatát elfogadva normális és teljes körű békét ajánlott fel Izraelnek a palesztin probléma rendezésének ellentételezése fejében, ezt a kezdeményezést Saron kategorikus elutasítása azóta feledésre ítélte.
MTI - fidesz.hu
"Saron a Bagdad elleni háború osztalékára számít" címmel közölt írásában a tekintélyes francia napilap jeruzsálemi tudósítója arra a kettős izraeli magatartásra mutat rá, amely egyfelől hivatalosan azt hangoztatja, hogy a Bagdad ellen készülőben lévő hadjárat Izraelt közvetlenül nem érinti, másrészt arra épít, hogy a térségben óhatatlanul bekövetkező változások nyomán véget ér a több mit két éve kirobbant, háromezer halálos áldozattal járó második palesztin "intifáda", s Izrael szomszédai új viszonyrendszerbe kerülnek a zsidó állammal.
Izraeli politikai körökben úgy vélik, hogy a háború következtében végképp megszabadulhatnak Jasszer Arafattól, akinek helyébe egy új, a terrorizmustól nem korrumpált palesztin vezetés lép. Egy új palesztin vezető garnitúrával - hangoztatják az izraeli vezetés berkeiben - a rendezési folyamat új szakasza veheti kezdetét.
Ariel Saron miniszterelnök a közelmúltban többször is leszögezte, hogy az Irak elleni amerikai invázió "nem a mi háborúnk". Az izraeli közvéleményben továbbra is élénken él az 1991-es öbölháborúban országuk területén becsapódott Scud-rakéták emléke, ezek veszélye azonban jelenleg minimális: Bagdad feltehetően nem rendelkezik a célba juttatásukhoz szükséges hordozóeszközökkel, másrészt Izrael komoly elhárító rendszert hozott létre kivédésükre.
Ephraim Halévy, a Moszad izraeli titkosszolgálat volt vezetője nyilvánosan megfogalmazta azt az általános izraeli számítást, hogy a bagdadi rezsim bukása alapvetően átrendezi a közel-keleti térképet, s elsősorban Szíria magatartásának jelentős módosulását vonja maga után. Ugyanilyen hatást remélnek a palesztin területeken is.
Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú izraeli illetékes szerint jó okkal feltételezhető, hogy amint az 1991-es öbölháború egy csapásra lezárta az első intifádát, a mostani bagdadi hadjárat végképp kihúzza a szőnyeget a 2000 ősze óta tartó palesztin lázadás alól, s hitelének utolsó maradékaitól is megfosztja Arafatot. A palesztin vezető ezúttal óvakodik bármilyen Bagdad melletti megnyilvánulástól, miután 1990-ben elkövette azt a stratégiai hibát, hogy támogatásáról biztosította Szaddam Husszein iraki diktátort, helyzete azonban így is menthetetlennek tűnik.
Saron a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után sietett összemosni Arafatot a szaúdi terrorista vezér, Oszama bin Laden alakjával, most pedig nem mulasztja el, hogy az iraki diktátorral hozza közös nevezőre azon az alapon, hogy Szaddam Husszein rendszere anyagi támogatást nyújt az öngyilkos akciókat elkövető palesztin kamikázék családjának.
Az izraeli vezetés - jegyzi meg a le Le Monde - ugyanakkor tüntetően tartózkodik annak felidézésétől, hogy az Arab Liga 2002 márciusában Bejrútban tartott csúcsértekezletén Irak - a többi arab országgal együtt - a szaúdi Abdallah herceg javaslatát elfogadva normális és teljes körű békét ajánlott fel Izraelnek a palesztin probléma rendezésének ellentételezése fejében, ezt a kezdeményezést Saron kategorikus elutasítása azóta feledésre ítélte.
MTI - fidesz.hu