Márton Áron kiállítás a Terror Háza Múzeumban

Márton Áron egykori erdélyi püspök emlékére időszaki kiállítás nyílt a Terror Háza Múzeumban Budapesten, pénteken. A tárlatot - amelyen idézetek olvashatók a püspök műveiből, valamint a róla készült fényképek láthatók - Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg.

Dátum: 2003-02-22 11:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7861
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:05:13.928932, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A II. világháborúban a zsidóüldözés, később pedig a kommunista elnyomás ellen szavát felemelő és az üldözött erdélyi magyarság ügyének szószólójává váló Márton Áront egy időtlen életszemlélet megjelenítőjeként jellemezte Seregély István.

Márton Áron a lelkiismeret embere, Krisztus követője és a Szentlélek által vezetett egyház püspöke volt - mondta az érsek, s hozzátette: "Mi pedig emberek, keresztények, papok, szeretnénk hozzá hasonlítani."

Seregély István elmondta, hogy kérték a volt püspök szentté avatásának elindítását.

- Élete értéke, hogy keresztje nem követel senkitől jóvátételt - fogalmazott.

Potyó József gyulafehérvári érseki általános helynök, a rendezvény díszvendége szigorú és következetes emberként jellemezte Márton Áront, aki papjait óvatosságra intette, de ő maga nem hallgatott, mindig felemelte szavát az igazságért.

Szavai szerint a nemzet nagyjainak XX. századi panteonjában az egyik fő hely Márton Áront illeti meg.

"A hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül" - idézett a püspök 1980. májusában kibocsátott utolsó körleveléből.

A Terror Háza kiállítótermének egyik falán - feszületet formázva - nyolcvan kis, keretes fotó függ: jelenetek a püspök életéből, s valamennyi kép előtt mécses világít.

Az oldalsó falakon olvasható idézetek között szerepel egyebek között egy részlet Márton Áronnak Serédi Jusztinián hercegprímáshoz és Angelo Rotta budapesti pápai nunciushoz írott, 1944. május 22-i leveléből. Márton Áron ebben a fajüldözés feletti megdöbbenésének és mélységes megrendülésének ad hangot, egyben az embertelenség megakadályozására kér.

Egy másik idézet szerint Márton Áron 1974-ben így beszélt: "A jó pásztor feladata, hogy szavát felemelje, amikor az igazságot vagy az emberi személyiség méltóságát és az alapvető jogait támadás éri."

A tárlat rendezői a terem közepére három templomi padot állítottak.

Márton Áron 1896-ban Csíkszentdomokoson, mélyen vallásos közösségben, földműves szülők gyermekeként született; a települést 1920-ban csatolták Romániához.

Márton Áront 1938 karácsonyán nevezte ki XI. Pius pápa Erdély püspökévé, aki beiktatásán az ott élő népek és vallások kölcsönös elfogadása és megbecsülése mellett tett hitet.

A román politikai rendőrség 1949-ben tőrbecsalta és letartóztatta. Hadbíróság elé állították, hazaárulás és államellenes összeesküvés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Szabadulása után, 1955-ben vette át újra egyházmegyéje irányítását, de házi őrizetbe helyezték. "Palotafogságából" 1967-ben szabadult, 1974-ben Rómában fogadta őt VI. Pál pápa.

Súlyos betegen is ellátta hivatalát, székesegyházának búcsúünnepén, 1980. szeptember 29-én halt meg Gyulafehérváron.

A Terror Háza Múzeumban rendezett kiállítás ünnepi megnyitóján megjelent többek között Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Csoóri Sándor író.

MTI - fidesz.hu