Straw: még nincs döntés a katonai akcióról
A brit kormány még nem döntött az Irak elleni katonai akcióról - jelentette ki kedden a brit külügyminiszter. A brit sajtó szerint azonban Franciaország ellenkezése legfeljebb megnehezítheti, de meg nem akadályozhatja a háborút.
Dátum: 2003-02-25 15:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7925
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:05:33.517351, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Jack Straw a BBC rádiónak az új határozati javaslat előző napi benyújtása kapcsán kedden azt mondta: reméli, hogy Irak kihasználja ezt az utolsó esélyt.
A miniszter szerint most meg kell várni Hans Blixnek, az ENSZ fegyverzeti főellenőrének és Mohamed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjének következő jelentését, és nincs szükség "az ítélet elhamarkodott megalkotására".
Straw közölte: reméli, hogy (a brit-amerikai-spanyol) határozati javaslatot a Biztonsági Tanács elfogadja, de ha nem, a brit kormány erre az esetre is fenntartja "a körülményeknek megfelelő döntés meghozatalának jogát".
A kormány és Tony Blair miniszterelnök személyesen is rendre azt a hivatalos formulát hangoztatja, hogy London szeretné ugyan az ENSZ keretei között tartani az iraki leszerelési folyamatot, de nem zárja ki a Biztonsági Tanács megkerülését, ha ott "méltánytalan vétó" akadályozná az előrelépést.
A keddi The Daily Telegraph szerint a vétó lehetőségének fenntartásával elsősorban Franciaország kormányozta magát rendkívül kényes helyzetbe. A vezető konzervatív brit napilap azt írta: Chirac elnök maga is tudja, hogy ha megvétózza a most benyújtott határozatot, Amerika és Nagy-Britannia jó eséllyel akkor is nekimegy Iraknak. Ezután viszont a Biztonsági Tanács jelentősége elenyészne, és vele Franciaországé is, mivel nemzetközi ütőképességének zömét a BT-ben elfoglalt állandó helye adja - áll a The Daily Telegraph keddi elemzésében.
A lap értesülése szerint a francia diplomácia is megosztott annak megítélésében, hogy meddig folytatható a szembenállás az Egyesült Államokkal; többen is úgy vélik, hogy ez a politika máris kifutotta magát.
A brit külügyminiszter keddi BBC-nyilatkozatában a vétó lehetősége kapcsán azt mondta: London azzal fog érvelni a többi BT-tagnak, hogy mindnyájan támogatták az előző, 1441-es iraki határozatot, mindnyájan ismerik Irak eddigi hozzáállását, és mindannyian tudják, hogy Bagdad először 1990 novemberében kapott "utolsó lehetőséget" tömegpusztító fegyvereinek leszerelésére.
Straw szerint az ENSZ csak úgy működhet, ha elfogadja a ráruházott felelősséget, és komolyan is gondolja, amit egyszer kimond. - Iraknak már négy hónapja megmondták, hogy súlyos következményekkel jár, ha nem él a felkínált utolsó lehetőséggel, és ennek ezt is kell jelentenie, különben az ENSZ fennhatósága válik kérdésessé - mondta a brit külügyminiszter.
Arra a hírre, hogy Szaddám Huszein iraki elnök egy amerikai tévécsatornának adott nyilatkozatában Hans Blix követelése ellenére kizárta az al-Szamúd rakéták leszerelését, Straw azt mondta: ez is tipikusan Huszeinre vall, az iraki elnök ugyanis először általában kizárja az együttműködést, aztán a felmutatott erő hatására elkezd engedményeket tenni. A brit külügyminiszter kijelentette: szinte biztos abban, hogy a BT-vita előrehaladtával ebben a kérdésben is ilyen "csepegtetett engedmények" várhatók Bagdad részéről.
MTI - fidesz.hu