Drámai válság a gazdaságban
Drámai helyzetet mutat a nagy exportáló vállalatok idei várakozásait vizsgáló Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. legfirssebb felmérése. A megkérdezett cégvezetők szerint a legrosszabb kilátásokkal a magyar tulajdonú vállalatok vezetői számolnak.
Dátum: 2003-02-26 08:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7937
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:05:37.224500, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A felmérésből kiderül az is, hogy a legnagyobb exportálók 1998 óta a legkedvezőtlenebbnek értékelik cégük üzleti helyzetét, és az idei év első félévében további romlásra számítanak. Rendkívül kedvezőtlen előjeleket mutat az is, ha pesszimista várakozásaik bekövetkeznek, akkor ebben a körben is gyárbezárásokra lehet számítani.
Mint Tóth I. János kutató elmondta: a félévente elkészülő felmérés - az 1500 legnagyobb exporttal rendelkező feldolgozóipari vállalat közül 327 cég válaszait tükrözi - szerint egyedül a beruházási adatok és a tervezési időhorizont változásai mutatnak némi optimizmust, csaknem tíz ponttal nőtt a várakozás az előző felméréshez képest. Eszerint a cégek 37 százaléka bízik a beruházás növekvésében. A válaszok szerint ez az optimizmus is csak a külföldi tulajdonú nagyvállalatokra és a központi régióra vetítve igaz. Erőteljesen csökken a vállalatok létszámbővítési szándéka, a cégek mindössze 21 százaléka számol létszámemeléssel, ami 1996 óta a legalacsonyabb arány. A vállalatok 15,9 százalékánál jelentett fennakadást a munkaerőhiány, ez is alacsonyabb, mint a 2002. júliusi arány. A rendelésállomány és kapacitáskihasználás terén is inkább csökkenés tapasztalható. A cégek mindössze 39 százaléka számít rendelésállományának növekedésére, ez szintén 1996 óta a legalacsonyabb arány. A kapacitás kihasználtságának szintje a 2000 januári 80-83 százalékhoz képest átlagosan 78,3 százalék. Ennél is lényegesen rosszabbak a hazai tulajdonú vállalatok kilátásai. A külföldi cégek kapacitás kihasználtsága 80,2 százalék, a magyar vállalatoké 76,5 százalék.
Tóth I. János szerint igazán drámai romlás az eredményesség terén tapasztalható. A tavalyi évben a cégek 68,8 százaléka volt nyereséges, amely a legalacsonyabb arány 1997 óta. Az idei évre a cégek 8,8 százaléka vár veszteséget, ez viszont a legmagasabb 1998 óta. A termelési szint és az export rendelésállomány változása ugyancsak nem kedvez a magyar tulajdonú vállalatoknak. A várható export kereslet és a Nyugat-Európa felé irnyuló értékesítési lehetőségek csökkenést mutatnak. Az átlagosnál (28,3 százalék) gyakrabban számítanak javulásra a gépipari (35,6 százalék) és a vegyipari (34,5 százalék) cégek. Az exportjövedelmezőség várakozásai szintén drámaian romlottak. A cégvezetők szerint messze a legrosszabb a cégek üzleti helyzete 1998 júliusa óta, a felmérés 22 százalékos arányt jelez, és további romlásra számít idén januárban 17,4 százalék.
A felmérés alapján általánosságban megállapítható, hogy nőttek a különbségek a külföldi és a magyar magántulajdonban lévő cégek üzleti helyzete között. Gondot jelent, hogy a hazai vállalatok tőkeszegények, nem tehetik meg azt, amit a külföldi nagyvállalatok. A külföldiek egyszerűen leszerelik a gyáraikat és tovább viszik olcsóbb országokba a termelést. Ezt a magyar tulajdonú cégek nem tudják megtenni, ezért a tendencia folytatódása esetén bekövetkezhetnek ebben a körben is a gyárbezárások, ez pedig a munkanélküliség emelkedését fogja eredményezni. Szintén növeli a gondokat, hogy a legnagyobb exportpiacunknak számító Németország is gazdasági gondokkal küzd.
Mayer György, MNO