A számok és a valóság
Magyarországot hatodik helyre sorolták egy, az éghajlatvédelem érdekében kifejtett erőfeszítések alapján felállított listán. Azonban fontos a mutatószámok mögé nézni - Nagy Andor elemzése.
Dátum: 2007-12-11 16:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=104943
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:47:36.582666, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
['\n\t\t\n\t\t"Óriási nemzetközi elismerés Magyarországnak" címmel jelent meg egy cikk a közelmúltban a hazai sajtóban arról, hogy "Magyarország az előkelő hatodik helyen áll azon az 56 országot tartalmazó listán, amelyet két európai környezetvédő szervezet állított össze az éghajlatvédelem érdekében kifejtett erőfeszítések alapján.
\n
\r\nA német Globalwatch és a Climate Action Network Europe (CAN Europe) szervezet listáján a Föld összes széndioxid-kibocsátásának 90 százalékáért felelős 56 fejlett és fejlődő ország 2008-ra érvényes éghajlatvédelmi mutatószámait összegezte.
\n
\r\nAz adott országhoz rendelt pontszámot a széndioxid-kibocsátás tartós iránya, a kibocsátás aktuális mértéke és az éghajlat védelme érdekében hozott intézkedések határozzák meg.
\n
\r\nA lista első három helyét sorrendben Svédország, Németország és Izland foglalja el, Magyarország többek között a tavalyi dobogósokat - Nagy-Britanniát és Dániát - megelőzve a hatodik."
\n
\r\nMielőtt elégedetten hátradőlnénk, s megveregetnénk a vállunkat, ezt is jól megcsináltuk, nem árt ha megismerjük a cikk magyarországi vonatkozásait.
\n
\r\nMár annak idején Sir Winston Churchill is megmondta: "Én csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam". A nemzetközi elismerésnek nagyon örülök, de a magyarországi helyzet egészen más képet mutat, ha a vizsgált mutatószámok mögé nézünk. Tekintsük át tehát, mi is a magyar valóság?
\n
\r\nA szén-dioxid kibocsátással kapcsolatosan az uniós csökkentési célok Magyarország számára semmiféle erőfeszítést nem követelnek és követeltek, az ipari szektor rendszerváltozás utáni átalakulása miatt. Mindezt jól el lehet adni nemzetközileg, de valójában csupán arról van szó, hogy a szocialista nehézipar összeomlása, a nagy szén-dioxid kibocsátó ipari üzemek (Ózd, Miskolc, Salgótarján, stb.) megszűnése teremtette meg ezt a helyzetet, ehhez mi valójában igen kevés pozitív intézkedéssel járultunk hozzá. Ezt maga a Kormány is elismeri: "A Kyotó-i Egyezményben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2008-2012-es időszak végéig - az 1985-87-es éveket alapul véve - az üvegházhatású gázok káros kibocsátását 6 százalékkal csökkenti. A jelenlegi szén-dioxid kibocsátás a Kyotó-i Egyezményben előírt mértéknél 24 százalékkal kevesebb, amely 25-28 millió tonna GWP-t jelent évente. (Global Warming Potential, Föld Felmelegítési Képesség)
\n
\r\nAz éghajlat védelme érdekében hozott intézkedések kapcsán, ha lehet, még értetlenebbül állok a nemzetközi értékelés előtt. A valóság az, hogy Magyarország nemhogy az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében teendő intézkedések, hanem az ez irányú stratégiai tervezés területén is óriási lemaradásban van. Lássuk a tényeket:
\n
\r\n- Magyarország volt az utolsó uniós tagállam, amely 2007. júniusában megalkotta, elfogadta (kormányhatározattal!!) és benyújtotta a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiáját. Ennek hiányában sem az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe (2007-2013), sem az ÚMFT végrehajtását szolgáló ágazati és regionális operatív programokba nem kerülhettek be a fenntartható fejlődés szempontjai.
\n
\r\n- Magyarország az az uniós tagország, amely nem rendelkezik széles körű társadalmi, szakmai és politikai konszenzuson alapuló, energiapolitikai koncepcióval - minden uniós tagállamnak van. Ennek hiánya vezet el aztán a Kormánynak az energetika terén tapasztalható hintapolitikájához, hol az orosz, hol az uniós energiapolitikai célkitűzéseinek támogatásához.
\n
\r\n- Magyarország az az uniós tagország, amelynek nincs a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, támogatására vonatkozó koncepciója - Románia és Bulgária is rendelkezik ilyennel. Ez hosszútávon fenntartja az ország jelenleg meglévő jelentős energiaimport függőségét, hozzájárul az energiaellátás bizonytalanságához és az árak további jelentős emelkedéséhez.
\n
\r\n- Magyarország az az uniós tagország, amely ellen 2007. októberében az Európai Unió Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indított, az energiahatékonysági cselekvési terv benyújtásának elmulasztása miatt. A tervben kellett volna megfogalmazni az ország energiamegtakarítással foglalkozó elképzeléseit - mi ezt nem készítettük el. Az elképzelés kidolgozásának hiánya veszélyezteti az Unió felé vállalt szén-dioxid kibocsátás csökkentési kötelezettségeink teljesítését és lehetetlenné teszi a valóban hatékony lakossági energiamegtakarítási programok kidolgozását.
\n
\r\n- Magyarország az az uniós tagállam, amely jelenleg nem rendelkezik elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. A stratégia tervezete elkészült ugyan, de annak elfogadását a Kormányon belül meglévő - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közötti - ellentétek nehezítik. Ez megakadályozza a klímaváltozás és a globális felmelegedés magyarországi hatásai elleni hatékony fellépést, az alkalmazkodást. Különösen sajnálatos ez annak a ténynek az ismeretében, hogy Magyarország, az eddig született tanulmányok szerint, az éghajlatváltozás következményeinek az átlagosan jóval érintettebb ország.
\n
\r\nS végül, helyezzük mindezt nemzetközi összefüggésbe. A cikk által említett lista első helyein az uniós országok közül Németország, Svédország és Dánia állnak. Tekintsük át, hogy náluk hogyan is áll a megújuló energiaforrások aránya, az összes megtermelt villamosenergia tekintetében:
\n
\r\nMELLÉKLET', 'A tagállamok 2010-es célkitűzés irányába történő előrehaladásának értékelése (%)']