Az EU közvéleménye támogatja Magyarország csatlakozását

Magyarország EU-tagságát a nyugat-európai közvélemény közel kétharmada támogatja - állapította meg a GfK-csoport brüsszeli székhelyű Ad Hoc Worldwide kutatóintézetének "Európa jövője" című vizsgálata.

Dátum: 2003-02-26 15:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=7963
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:05:45.031946, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A GfK Hungária által közzétett összesítés szerint a bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban, 79 százalékban, illetve 60 százalékban pártolják a magyar belépést.

A felmérés, amelyet a GfK a Wall Street Journal Europe megbízásából végzett, az európai és az amerikai polgárok jövőképének feltárását célozta. A kutatók tavaly októberben és decemberben 17 országban összesen 18 800 tizenöt éves és idősebb felnőtt személyt kérdeztek meg. Magyarországon a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 embert kerestek fel.

A vizsgálat során az EU bővítésével kapcsolatos kérdéseket az amerikaiaknak nem tették fel.

Az eredmények azt mutatták, hogy a legkevésbé Portugáliában támogatják a bővítést, ahol a lakosság felénél is kisebb része fogadja el Magyarország csatlakozását.

Az európai polgárok körében Magyarország mellett Lengyelország és Csehország a leginkább, közel egyformán kétharmados többséggel támogatott tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget.

A balti államokat csak a válaszadók fele látná szívesen az EU-ban, Romániát 41 százalék, Oroszországot és Törökországot pedig 38-38 százalék.

A megkérdezettek egyharmada áll a balkáni államok, és annál is kevesebb Marokkó és Tunézia mellett.

A magyarok kimagaslóan nagy arányban, 71 százalékban, illetve 70 százalékos arányban támogatják a cseh és lengyel csatlakozást.

A kutatás eredményei szerint az Európai Unió gazdasági és katonai fejlődését húszéves távlatban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lényegében hasonlóképpen ítélik meg. Minden harmadik válaszadó szerint Európa gazdaságilag lépést tart az Egyesült Államokkal, katonai téren viszont továbbra is gyengébb marad.

Ezt a felfogást a közép-európai uniós tagjelöltek, a magyarok, a csehek és a lengyelek kevésbé osztják. Sőt, Magyarországon jóval többen vélik azt, hogy Európa az Egyesült Államokkal egyenrangú szuperhatalom lesz. Ugyanakkor a kérdésre nehezen vagy egyáltalán nem válaszolók aránya Oroszország után Magyarországon volt a legmagasabb.

Minden negyedik európai és amerikai attól tart, hogy Európa a jelenleginél is jobban háttérbe szorul.

Arra a kérdésre, hogy húsz év múlva milyen lesz az európai-amerikai viszony, a "barátságos, de érzékelhető rivalizálással, ahogyan ma is" válasz volt a leggyakoribb. A kijelentéssel a nyugat-európaiak 49 százaléka, az amerikaiak 43 százaléka, a közép-európaiak 42 százaléka, azon belül a magyarok 38 százaléka értett egyet.

A viszony romlásával minden ötödik európai és ugyanannyi amerikai válaszadó számol, és ugyanekkora volt azok aránya is, akik a kapcsolatok javulásában bíznak.

Az EU szervezetének jövőjét illetően a válaszadók legnagyobb része mindenütt úgy vélte, hogy napirenden maradnak a hatalmi harcok Brüsszel és a tagországok kormányai között, és alapvető, alkotmányos változások nem lesznek a közösségben. Egyedül Magyarországon volt az a többségi vélemény, hogy két évtized múlva az EU az Egyesült Államokhoz hasonló államszövetség lesz.

MTI - fidesz.hu