A városé lett a Tatabányai Múzeum
A központi kormányzat évről-évre csökkenti a megyei önkormányzatok költségvetési támogatását, így feladataik átgondolására és azok egy részének elhagyására kényszerülnek.
Dátum: 2007-12-19 15:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=105506
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:51:26.321602, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat is úgy határozott, hogy a megyei múzeumi szervezet részeként működő Tatabányai Múzeumot januártól kiállítóhellyé minősíti vissza. A megyei jogú város, Tatabánya képviselői viszont úgy döntöttek, megmentik a város egyik legnépszerűbb közösségi terét és nemzetközileg is elismert szellemi műhelyét, ezért tárgyalásokat folytattak az esetleges átvétel feltételeiről. A két önkormányzat tárgyalásra kijelölt képviselői december közepére sikeresen megállapodtak a szerződés tartalmi kérdéseiben, s azt jóvá is hagyták.
A megállapodás szerint a múzeumi feladatokkal együtt a teljeskörű vagyonátadásra is sor kerül, valamint a megye három éven keresztül tíz-tíz millió forinttal járul hozzá a feladatellátáshoz. Tatabánya városának évi hatvan millió forintjába kerül majd a múzeum fenntartása, de nem engedhettük, hogy a város kultúrális életének egyik százlóshajója zátonyra fusson - mondta Bencsik János a város polgármestere.
A polgármesterré választásomat követő esztendőben, 1991-ben arra tettem javaslatot, hogy a korábbi munkásmozgalmi kiállítás helyén városi támogatással, hozzunk létre helytörténeti múzeumot - emlékeztetett a politikus.
Ettől kezdve évi rendszeres költségvetési támogatásban részesítettük a megye által fenntartott intézményt. A magas szintű szakmai munkát 1997-ben "Az év múzeuma" címmel ismerték el, míg 1999-ben Tatabánya kapta "Az év múzeumpártoló önkormányzata" elismerést. Városunk ugyan nem tartozik a hagyományos idegenforgalmi besorolással rendelkező települések közé, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne mit megmutatnunk a világ számára - mondta a polgármester.
Ezért is folytattuk a Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen új épületekkel és kiállításokkal történő bővítését. Célunk az - mutatott rá -, hogy uniós források bevonásával kulturális-szórakoztató, közösségi térré és kortárs művészeti központtá fejlesszük. A Szentendrei Néprajzi Skanzenhez hasonlóan helyet kívánunk benne biztosítani a Kárpát-medencei bányászkodáshoz kapcsolódó jellegzetes építkezési stílusok, tájegységek szerinti bemutatására. Az épületek többsége már nem csak kiállítási térként, hanem szállásként, vendéglátóhelyként, tanácskozásokra és kulturális rendezvények megtartására alkalmas közösségi térként is szolgálna. Ezért is tatom fontosnak, hogy most az egész múzeum átkerül a város fenntartásába - fogalmazott a polgármester.