Orbán Viktor karácsonyi interjúja a Magyar Nemzetnek

Nincs az a sötétség, ami akár egyetlen gyertya fényét kioltaná - nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott, Szenteste napján megjelent interjúban.

Dátum: 2007-12-27 11:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=105696
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:52:22.320851, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

— Fellengzős és pontatlan párhuzam ugyan, mégis, az egészségbiztosításról szóló törvény megszavazása után ez a Márai-sor jutott eszembe: "...ez nagyon furcsa karácsony: / A magyar nép lóg most a fákon".

— Egy héttel ezelőtt mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy a magyar közéletben már nem pártok versengenek, hanem a magyar nép elsöprő többsége áll szembe a kormányzó hatalommal. Pontosabban a kormány szembefordult jószerivel az egész társadalommal. Leszámolhatunk azzal az illúzióval, hogy a demokrácia egy négyévenként megejtett választással, de egyébként az emberek aktív közreműködése nélkül is működik. Egyszerű is lenne, meg kényelmes is, de nem működik. A rendszerváltozás óta nem volt ilyen egységes a magyar társadalom, mint most az egészségbiztosítási törvény elutasításában, és ezt most erőteljesen ki is nyilvánította. Ám a demokrácia annyira leépült hazánkban, hogy még ez sem volt elég ahhoz, hogy az ország megvédhesse magát. A hatalom a kormányzáshoz szükséges erkölcsi alapokat végleg elveszítette, a köz politikai és társadalmi támogatottsága nélkül végzi munkáját, ha ugyan ez munkának nevezhető egyáltalán.

— A közvélemény-kutatásokból valóban ez olvasható ki, de kérdés, hogy ezek a kutatások alkalmasak-e komoly következetések levonására. A népszerűség csalóka, hol megy, hol jön. Gondolom, mindketten tudnánk erre példákat mondani.

— Itt már nem a népszerűség a kérdés. Nem arról van szó, hogy kedveli-e őket valaki, hanem arról, hogy egy eltökélt üzleti csoport keményen szembe fordul a társadalommal, különböző metszetek mentén agresszíven szétszakítja, és az emberi élet védett területein is érvényesíti a piaci haszonszerzés logikáját. Szilárdan hiszem, hogy ha egy országban megfelelő számú ember egybehangzó akarattal valamit kinyilvánít, akkor az előbb-utóbb utat tör magának. A mi táborunk azt hiszi, már az egész ország úgy gondolkodik, ahogy mi. De ez most még nincs így. Igaz: egyre több ember gyanakszik. Egyre több ember lát át a szitán. Egyre több ember ébred rá, hogy ennek a kormánynak a tevékenysége kifejezetten káros. Egyre több ember ismeri fel, hogy ezen a helyzeten csak az előrehozott választások segíthetnek. Egyre több, de még nem annyi, hogy ezt ki is tudják kényszeríteni. Még nem eléggé elsöprő az akarat. Ha így lesz, ha lesznek elegendően, lesznek előrehozott választások, és akkor megváltozik az élet az országban.

— Bár a karácsony alapüzenete több mint kétezer éve ugyanaz, mégis, minden évben más és más karácsonyt élünk meg. A magyar nép egyre öregebb, egyre betegebb és egyre szegényebb. És erre az ünnepre a koalíció az egészségbiztosítási törvényt tette a fa alá. Mi volt az erő, ami ilyen könnyedén gyűrte le a tiltakozó társadalmat?

— Ha eddig nem lett volna világos valaki számára, hogy mi közös bajaink gyökere, akkor a múlt hétfőn ráébredhetett. A kormány csak egy tünet. A baj az MSZP. Az a párt, amelyik megkerülhetetlen erőt képvisel az országgyűlésben. Az a párt, amelyik baloldalinak mondja magát. Az a párt, amely kezében tartja a magyar egészségügyi ellátórendszer és társadalombiztosítás jövőjét. És akkor ez a párt ahelyett, hogy megpróbálna nemcsak a jobb módú, a fizetőképes rétegek, hanem a teljes társadalom számára elérhető, jó minőségű és biztonságos rendszert kialakítani, félredobja mindazt, amit eddig képviselt vagy legalábbis hangoztatott, és megszavaz egy neoliberális doktrínákra épített, üzleti alapú, rohamtempóban összebarkácsolt, milliónyi honfitársunk életét egészen biztosan megnehezítő törvényt. Találó az a mondás, hogy a Magyar Szocialista Párt 2004. december 5-én kitörölte a nevéből azt a szót, hogy magyar, 2007. december 17-én kitörölte azt a szót, hogy szocialista, és lett, ami mindig is volt: a Párt. Pedig nyilvánvaló, hogy ebben a pártban nagyon sokan nem értenek egyet ezzel a döntéssel. De egy olyan párt, amiben nincs elég ember, vagy akár egyetlenegy, aki vállalná a meggyőződését, vállalná, hogy lelkiismerete és a választói akarata alapján döntsön, az a párt maga a probléma. És ezért nekünk nem csupán a kormány sorsáról kell gondolkodnunk, hanem arra kell törekednünk, hogy a magyar közvélemény arra a helyre juttassa az MSZP-t, ahová való, és ezzel tegye világossá, hogy az a párt, amelyik becsapja a választóit, elárulja az alapelveit, és szembefordul az egész országgal, még sokáig nem számíthat az emberek bizalmára.

— Hol van az a hely, ahová az MSZP való?

— Fogalmazzunk udvariasan: a tartós bizalomvesztés állapotában.

(A teljes cikk a Magyar Nemzet 2007. december 24-i számában olvasható.)