Nehéz esztendő vár a hazai közoktatásra
"A közoktatás lesz az idén a legnehezebb helyzetben, hiszen a büdzsé harmincmilliárd forintot von ki a rendszerből. A felsőoktatás támogatásának szerény növekedése a bér- és dologi kiadások emelkedését sem pótolja majd" - mondta a Magyar Hírlapnak Pálinkás József akadémikus, az Orbán-kormány oktatási minisztere. Az oktatáspolitikus nagy veszélyt lát az iskolai teljesítmények csökkenésében és abban, hogy a liberális oktatáspolitika kiveszi a tanárok kezéből a jó értelemben vett nevelési és fegyelmezési eszközöket. Pálinkás József egyedül a kutatás-fejlesztés finanszírozásában lát némi javulást 2008-ban.
Dátum: 2008-01-03 13:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=105890
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:53:20.130718, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"A közoktatás néz a legnehezebb év elé - mondta a Magyar Hírlapnak Pálinkás József akadémikus, volt oktatási miniszter. - A harmincmilliárdos elvonás mellett szakmai problémák is sújtják a szektort. Mindennek végső következménye az, hogy a közoktatásunk egyszerűen nem képes ellensúlyozni a fiatalokra zúduló negatív társadalmi hatásokat." A tanárok anyagi megbecsülésének hiányát a professzor a már évek óta ismert szomorú tények között említi.
Nincsenek fegyelmező eszközök
Az alsó tagozat rendezettsége mellett - ami nem kis mértékben köszönhető a jó és elhivatott tanítóknak - a felső tagozatot is súlyos problémák jellemzik. "A kamaszodó fiatalok az 5-8. osztályban olyasfajta önállóságot vindikálnak magunknak, amire nem érettek. A szülők befolyása minimálissá válik, a tanár kezében pedig nem maradtak jó értelemben vett nevelési-fegyelmezési eszközök" - sorolja a gondokat a oktatáspolitikus. A súlyos nevelési problémák miatt nem folytatódik a készségek és képességek megfelelő szintű fejlesztése. Pedig - érvel a professzor - ekkor kellene erőfeszítésre szoktatni, munkára nevelni a gyerekeket. És épp ekkor mondják az oktatás mai irányítói - álságos, modernkedő pedagógiai elméletekre hivatkozva -, hogy nem szabad őket munkára serkenteni, majd elvégzik maguktól a feladatokat. Pálinkás József egy példázattal válaszol erre: a nagy eredményt elérő sportolóknak van edzőjük. Másrészt nemcsak kiemelkedő tudósokat nevelnek az iskolákban, hanem a társadalmat működőképessé tevő közéleti ethoszt is át kell adni mindenkinek, méghozzá megfelelő színvonalon.
Kaotikus a tanárképzés
Az oktatáspolitikus a diákok növekvő agresszivitására, tanáraikkal szembeni egyre gyakoribb erőszakos fellépésükre is kitér: ellentétben a mai gyakorlattal az oktatáspolitikának ilyen helyzetekben kőkeményen a tanár mellé kellene állnia; kiskorú tanuló esetén a szülőket kellene felelősségre vonni, ha pedig a fiatal nagykorú, viselje ő a tettei következményeit. "Nem tartható állapot, hogy az ombudsman kivizsgálja, ha egy gyereknek meghúzzák a fülét az iskolában, de egy tanár durva megalázását senki sem igyekszik megakadályozni, mert így lehet, hogy holnap vascsövekkel verik agyon a tanárokat."
A felsőoktatás idei évét nagyban meghatározza a bolognai folyamat kiteljesedése: a régi főiskolai-egyetemi képzések fokozatos megszűnése és az új típusú mesterszakok gyarapodása. Az akadémikus úgy látja: az új rendszerre való átállás sok tekintetben formális. A hároméves alapképzések - különböző érdekek hatására - sokat markoltak, de keveset fognak: a tantervek zsúfoltak, a képzések felszínesek. "Az alap-, a mester- és a doktori fokozat nem szervesen épül egymásra. Ahogy az amerikai mintázatú tésztanyomót rányomták a hazai rendszerre, úgy váltak szét a képzési szintek. Átvettük az amerikai viszonyok között kialakult rendszert, azonban a hazai viszonyok és a munkaerőpiac igényei nem azonosak a tengerentúli elvárásokkal" - teszi hozzá.
A tanárképzés területén kaotikusnak látja a helyzetet Pálinkás József. Mint mondja: ha valaki matematika-fizika szakos tanári képesítést akar szerezni a bolognai szisztémában, az egy igazi sakkfeladvány. Összességében nézve a hallgatók sok évet veszítenek az új rendszerben, amíg megszerzik a diplomájukat.
Javulás a kutatás-fejlesztésben
Az egyetlen terület, ahol lehet némi javulás, a kutatás-fejlesztés. Az MTA költségvetése első ránézésre rendben lévőnek látszik a maga 38 milliárd forintjával. Gond viszont, hogy az intézmények és az alapkutatásokat támogató Országos Tudományos Kutatási Alap büdzséje nem nő. Ez utóbbinak a 5,6 milliárdos támogatás helyett évi 12-13 milliárdra lenne szüksége a tisztes finanszírozáshoz. A kutatásokat ugyancsak támogató Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalról (NKTH) szólva Pálinkás József azt jegyezte meg: fontos volna, hogy az 54 milliárd forint felett rendelkező szervezet ne a Gazdasági Minisztérium egyik főosztályaként működjön. "A szervezet büdzséje emelkedett az előző évihez képest. Reméljük, hogy a forrásokat a korábbi évekénél áttekinthetőbb pályázati rendszerben használják fel. Erre az NKTH elnöke ígéretet tett, nincs okom kételkedni benne, hogy így is lesz."