Uniós szinten nem megoldott a kisebbségi jogok védelme
A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének mind az EU joganyagában, mind intézményrendszerében jobban kellene tükröződnie, illetve meg kellene jelennie - jelentette ki az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Brüsszelben.
Dátum: 2003-02-27 15:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8000
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:05:56.149386, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szájer József az Európai Parlamentben tartott sajtóértekezleten ismertette azt a javaslatát, amelyet az Európa jövőjével foglalkozó konventben tett egy új uniós intézménynek, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának létrehozásáról.
A képviselő az Országgyűlés egyik küldötte az EU intézményi reformjait előkészítő konventben, ahol az Európai Néppárt (EPP) csoportjának alelnöki tisztségét is betölti.
Noha Európában rengeteg nemzeti és etnikai kisebbség él, amelyek védelmét az EU-csatlakozás koppenhágai ismérvei is előírják, az unió joganyagában jelenleg csak néhány - önmagában fontos, de nem kielégítő - rendelkezés szól erről. Uniós szinten pedig egyáltalán nem megoldott a kisebbségek jogainak és érdekeinek intézményes védelme - állapította meg Szájer József.
E probléma még hangsúlyosabban vetődik fel a küszöbönálló bővítésre való tekintettel, mert az újonnan csatlakozó országok igen nagy számú nemzeti és etnikai kisebbséget hoznak az unióba, köztük a sajátos és nehéz gondokat felvető roma népességeket.
Az EU képviseleti intézményei - mindenekelőtt az Európai Parlament - viszont jellegüknél fogva nem tölthetnek be ilyen szerepet, ezért új intézmény létrehozására lenne szükség.
A Szájer József által javasolt Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága az EU már létező két tanácsadó szerve, a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága mintájára jönne létre, hozzájuk hasonló felépítéssel és jogosítványokkal.
Az új uniós szerv létrehozásakor gyakorlati problémát jelenthet, hogy az egyes kisebbségek létszáma között igen nagy eltérések vannak. A képviselő szerint ezt a pozitív diszkrimináció elvének alkalmazásával kellene áthidalni, vagyis a kisebb létszámú csoportok viszonylag erősebb képviselettel rendelkezhetnének, mint a nagyobbak.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a legalább 15 ezer fős kisebbségek delegálhatnának a bizottságba egy küldöttet, majd minden 100 ezer fő után további egyet, de legfeljebb ötöt, mert a bizottság létszámát is korlátok között kellene tartani. A jelenlegi tagállamok és tagjelöltek kisebbségeit tekintve ez azt jelentené, hogy közelítő számítások szerint a bizottságnak 200-220 tagja lenne. Létszámát azonban a képviselő szerint célszerű volna 250 főben korlátozni.
Arról, hogy egy adott tagországban pontosan mely kisebbségek hány képviselőt küldhetnek, az EU miniszteri tanácsa döntene egyhangú szavazással, a rendelkezésre álló statisztikai információk alapján. Az így kiválasztott kisebbségek képviselőit pedig az egyes tagországok jelölnék ki.
A többségi nemzetek képviselői is jelen lehetnének a bizottságban, két-két küldöttel. Azok a kisebbségek viszont, amelyek létszámaránya az adott országban meghaladja a 30 százalékot, a bizottságba delegálandó küldöttek jelölése szempontjából már nem számítanának kisebbségnek.
Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a sajtóértekezleten megállapította: a cigányság vezetői több mint tíz éve mondják, hogy az EU intézményi rendjéből nem hiányozhat a cigányság képviselete. E követelmény fontosságára a legjobb példa Magyarország, ahol megteremtették a cigányság képviseletének alkotmányos és jogi kereteit, és "ennek köszönhetően az utóbbi nyolc évben nagyobb eredményeket értünk el, mint korábban 40 év alatt" - mondta az OCÖ elnöke.
Szájer József elismerte, hogy a tagországokban van bizonyos ellenállás új uniós intézmények létrehozásával szemben, de szerinte a kisebbségek védelmének ügye nyilvánvalóan nincs jelen a mostani intézményrendszerben, és ezt a problémát orvosolni kell. A romák például nemcsak az újonnan csatlakozó országokban, hanem szinte valamennyi jelenlegi tagállamban is jelen vannak, képviseletük viszont teljesen megoldatlan - mondta.
MTI - fidesz.hu