EP-vita az alapjogi ügynökségről

Kedden tárgyalta az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése az Európai Alapjogi Ügynökség többéves keretprogramjáról szóló jelentést - azzal a szépséghibával, hogy a hivatalosan 2007. március 1-ével Bécsben létrejött szervezetnek még mindig nincs működőképes struktúrája, vezetősége.

Dátum: 2008-01-15 17:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=106540
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:56:32.454486, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A vitában Gál Kinga, a téma néppárti felelőse hangsúlyozta: a közösségi intézmények, tagállamok és az uniós állampolgárok számára egyaránt fontos, hogy az ügynökség mielőbb megkezdhesse tényleges munkáját. A parlamenti jelentéstevő által összeállított előterjesztés eredeti szövegét az EP által felvetett módosító indítványok olyan elemekkel egészítik ki, amelyek az emberi jogok egységes és oszthatatlan voltára, az európai alapértékek érvényesülésére, a nemzetközi emberi jogi egyezmények betartására vonatkoznak.

Gál Kinga a vitában külön örömét fejezte ki, hogy ezen kiegészítések közt szerepel a nyelvi kisebbségek, illetve a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye, amely az eredeti felsorolásból kimaradt. E témakör - mondta - nem sorolható egyértelműen a diszkrimináció ernyője alá, de az új tagállamok csatlakozásával különösen égető problémává vált.

Az új tagállamok vonatkozásában az EU-csatlakozás előtt még léteztek az emberi jogi normák számonkérésének eszközei, az úgynevezett koppenhágai kritériumok. A csatlakozás után azonban elmaradt a figyelemmel követés, és e kritériumrendszer helyét nem tölti be semmi más mechanizmus. "Az akkor megválaszolatlan kérdések azonban nem tűntek el maguktól. A közeljövőben viszont sokat segíthet, ha az ügynökség napirenden tartja a kérdést" - hangsúlyozta Gál Kinga.