Mit hoz az új év?
Magyarország lakóinak alig harmada elégedett jelenlegi életével, a többiek borúlátóan látják helyzetüket, s nem várnak sok jót 2008-tól sem. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása a Heti Válasz számára.
Dátum: 2008-01-16 14:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=106611
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:56:53.733706, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Magyarország lakóinak alig harmada elégedett jelenlegi életével, a többiek borúlátóan látják helyzetüket, s nem várnak sok jót 2008-tól sem.
A kiábrándultság nem a pillanatnyi rosszkedv következménye - legalábbis erre utal, hogy alapvető különbség van a Fidesz és az MSZP szavazótáborának értékelése között. Míg az ellenzékiek 25 százaléka elégedett életével, a kormánypártiak 70 százaléka érez ugyanígy (igaz, ők jóval kevesebben vannak). A szocialisták szavazói tehát túlnyomórészt a derűlátók szűk táborából kerülnek ki. Nem igaz azonban, hogy az ellenzékre csak az örök pesszimisták voksolnak. Öt év múlva, 2012 végére negyedük, a szocialistáknak pedig harmada vár javulást az életében - utóbbi a teljes népesség optimistáinak arányát (21 százalék) is felülmúlja.
A gazdaság helyzetének javulásában is kevesen bíznak. 2008-ban a magyarok alig 13 százaléka reméli jövedelmének emelkedését, 52 százalékuk viszont ezt nem tartja valószínűnek. Ezzel szemben sokan tartanak jövedelmük csökkenésétől: honfitársaink 25 százaléka valószínűsíti, hogy a most kezdődő esztendőben csökkenni fog keresményének értéke, s csak 43 százalékuk bízik az ellenkezőjében (az ő túlnyomó többségük sem remél azonban emelkedést).
Az új év a politika számára is tartogat meglepetéseket. Alighanem a borúlátás felelős azért, hogy bár a válaszadók 53 százaléka nem bízik a vizitdíj eltörlésében, 84 százalékuk ellene szavazna a népszavazáson. Az ellenzék által kezdeményezett referendum lehetséges következményeit sem látják világosan a válaszadók. Alig 13 százalékuk bízik az előrehozott választás lehetőségében, 47 százalékuk pedig kifejezetten kételkedik a cikluslerövidítés valószínűségében. Sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc távozásával nem számol a magyarok többsége 2008-ban: az ellenzék vezetőjének pozícióját azonban a válaszadók biztosabbnak látják (77 százalékuk nem gondol a távozására), mint a kormányfőét (65 százalékuk szerint marad a közéletben). Mindez feltűnő különbség a 2006 nyara óta uralkodó médianarratívához képest, mely szerint mindkét vezetőnek távoznia kellene pártja éléről.
A magyarok a másik elemzői slágertémát, az új pártok megjelenését sem szorgalmazzák: alig negyedük tartja szükségesnek, hogy a jobb- vagy baloldalon új mozgalom alakuljon. Érdekesség, hogy a magyarok 59 százaléka szerint nem valószínű, hogy terroristák 2008-ban merényletet követnek el országunkban. Ez a "terroristaveszéllyel" indokolt döntések vagy nyilatkozatok (katonai beszerzések vagy politikai nagygyűlések lefújása) alacsony elfogadottságát is mutatja.
2008 elején a kormány látványos akciói nem örvendenek nagy népszerűségnek. Az Új Magyarország jelképének szánt kormányzati negyedet csak a megkérdezettek 9 százaléka tartja fontosnak, 87 százalékuk pedig nem sürgetné a beruházást. Ennél nagyobb népszerűségnek örvend a 4-es metró, de az 53 százalékos támogatás és a 37 százalékos elutasítás mégis meglepően alacsony egy látványos beruházás esetében, amelyhez ráadásul szokás szerint az ingyenesség illúziója kapcsolódik. Érthető, hogy a metróépítés a fővárosiak körében népszerűbb (64 százalékos), de az egy évvel korábbi felméréshez képest ez mégis nagyon alacsonynak számít. A Marketing Centrum 2006. novemberi mérése szerint ugyanis még a budapestiek 88 százaléka támogatta a metróberuházást.
A vizsgálat jellemzői: a felmérés 2007. december 5. és 16. között készült, 975 fő megkérdezésével. A minta célcsoportja: 18 év feletti magyar lakosok. Az adatgyűjtés módszere: személyes kérdőíves interjú.