Tömeges lázadás az EU klímaterve ellen
Egyre több tagország emel kifogást azok ellen a feladatok ellen, amelyeket Brüsszel a jövő szerdán szab rájuk a szén-dioxid-kibocsátással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban.
Dátum: 2008-01-18 14:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=106765
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 04:58:38.615769, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Eredetileg országokra le nem bontva vállalták a tagállamok a kitűzött éghajlatvédelmi célokat, most azonban, hogy az EU bizottsága a tennivalókat is rögzíti, sokaknak már nem tetszik a rendszer.
A tavaly márciusi EU-csúcs döntött arról: az üvegházhatás enyhítésére a huszonheteknek 2020-ig húsz százalékkal kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást (az 1990-es alaphoz képest), s ugyanennyire növelniük a megújuló energiaforrások (szél, nap, víz, biomassza stb.) ma 8,5 százalékos arányát. Az Európai Bizottság a jövő szerdán közli a jogszabályjavaslatokat, amelyek kiszivárogtak, s felháborodást tükröző levelek sorához vezettek. Németország, Franciaország és Spanyolország is José Manuel Barroso európai bizottsági elnökhöz fordult, aki azonban azt mondta: "Ne várják, hogy kompromisszumot kötünk az európai érdekekről!" Elégedetlenek a tervekkel az EU munkaadói és munkavállalói szervezetei is. Brüszszel viszont az év végéig megállapodást akar kicsikarni, hogy egységben állhasson a porondra a 2009. évi nemzetközi klímavédelmi tárgyalásokon.
Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter szerint az EU ipara, s benne az országa számára kulcsfontosságú cement-, acél-, papír- és vegyipar versenyképességét veszélyezteti, hogy nemcsak a CO2-kibocsátás meghatározott plafonja felett (mint jelenleg), de a minimális szennyezésnél is fizetni kellene majd a tanúsítványért. Brüsszel az emissziót egyre inkább az "árverési rendszerbe" kívánja bevonni. Az EU üzleti körei is úgy vélik, hogy az ipar Európából máshová településéhez vezethetnek a tervek. Az ETUC, a szakszervezetek brüsszeli képviselete a munkahelyeket félti.
Levelet írt Brüsszelbe Nicolas Sarkozy francia elnök is. Ebben a többi közt kifogásolja a megújuló energiaforrások százalékos növelésére irányuló brüsszeli terveket. Franciaországban az áramtermelés háronegyedét az atomenergia adja. Az EU bizottsága a 2020-ig még hiányzó 11,5 százalékpontot úgy dolgoztatná le a tagállamokkal, hogy ennek felét mindenkinek teljesítenie kell, a másik felét viszont a tagállami GDP 2005-ös arányához mérten. Ez az új és szegényebb tagállamokat kímélné. Magyarország már márciusban jelezte, hogy 15-16 százaléknál többet semmiképpen nem tud vállalni, amikor több tagállam még 30 százalékon gondolkodott. Nemtetszéssel fogadják a tervet a gazdagabb és környezetkímélő forrásokat használó tagországok, így a svédek és az osztrákok is. Ők máris teljesítik a húsz százalékot, de az EU további - szerintük irreális - erőfeszítéseket követel, hogy legyen "rátartás" a gyengébben teljesítőknél.