Metróközpontú választás Újbudán
Megúszásra játszanak a kormánypártok az ellenzéki győzelmet ígérő XI. kerületi időközi országgyűlési választásokon. Lakos Imre és Rétvári Bence párviadala az utolsó nagyobb választási összecsapás a népszavazás előtt.
Dátum: 2008-01-25 13:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=107208
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:00:57.335970, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Metróközpontú országgyűlési választást tartanak január 27-én a főváros XI. kerületében. A tavaly októberben elhunyt Deák András helyéért vívott verseny két főszereplője Lakos Imre, Újbuda SZDSZes alpolgármestere és a fideszes támogatást élvező kereszténydemokrata Rétvári Bence. A 15. választókörzet, vagyis Szentimreváros, Lágymányos és a Gellért-hegy déli lejtője arról nevezetes, hogy itt még nem nyert baloldali jelölt a rendszerváltozás óta.
A kormánypártok a várható vereség hatásainak minimalizálására törekszenek. Nem mintha a körzet számukra eleve reménytelen hely lenne: az előző két választáson a szocialista Szabó Vilmos megszorongatta a jobboldali jelölteket: tavalyelőtt a második fordulóban mindössze 1200 szavazattal maradt le Deák András mögött (a választók száma a körzetben 32 ezer). Hivatkozhatnak arra is, hogy a közvélemény-kutatások szerint Budapesten még ma is fej fej mellett áll a két tábor, ám az országos politikai helyzet mégis valószínűvé teszi, hogy a 2006-os eredménynél csak rosszabbat érhetnek el.
Ki a gátlástalan?
Mint múlt heti lapszámunkban feltártuk, a kormánypártok jelöltje, Lakos Imre érintett a farkasréti iskola körüli botrányban, mivel szülőként kapcsolódik ahhoz az alapítványhoz, amely megkapná a kétmilliárd forint értékű önkormányzati ingatlan hasznosítási jogát. Az iskola kívül esik a választókörzeten, de az ügynek nyilván az egész kerületben hatása lesz az alpolgármester megítélésére. (Lakos Imre megkeresésünkre elzárkózott attól, hogy a cikk állításaira reagáljon.)
És hogy az MSZP ezúttal miért nem állított saját jelöltet, arról az előző két választáson jól szereplő Szabó Vilmost kérdezzük. A politikus részben személyes okokkal magyarázta, miért esett Lakosra a választás: "Ódzkodom attól, hogy listán bejutott parlamenti képviselőként időközi választáson induljak. Visszás lenne, ha arra kérném a választókat, juttassanak be a parlamentbe, amikor valójában már bent vagyok. Ezért arra jutottunk, úgysem találnánk Lakos Imrénél ismertebb jelöltet, hiszen 14 éve politizál Újbudán. Az MSZP és az SZDSZ régóta együttműködik a kerületben, de eddig mindig a liberális jelöltnek kellett visszalépnie a második fordulóban a mi javunkra" - mondja.
Kis Demszky - nagy ígéret
Lakos Imre nem küzd hasonló gátlásokkal, bár ugyanabban a helyzetben van, mint Szabó: listás képviselőként már tagja az Országgyűlésnek. Eddig pedig nem árulta el, hogy győzelme esetén ki jutna be a parlamentbe. Szabó állítja: erről a szocialistákkal sem egyeztettek, ők sem tudják az "igazi" jelölt nevét. De vajon miért kíván Lakos belefutni a biztosnak tűnő vereségbe? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy 30-40 százalékos eredményt az SZDSZ már komoly sikerként mutathatna fel: az egyszázalékos pártnak nevezett liberálisoknak bizonyítaniuk kell, hogy támogatottságuk nem olvadt el a nullára. A választáson elindul a körzet korábbi "örökös képviselője", az MDF-es Csapody Miklós is, aki 1990-től 2006-ig minden választást megnyert. A Fidesz támogatását elvesztő Csapody tavalyelőtt Lakoshoz hasonlóan csak 11 százalékot ért el az első fordulóban, de az MDF listáján ő is bejutott az Országgyűlésbe. Csapodynak ezúttal sincs esélye, ugyanakkor szavazatokat vihet el mindkét oldaltól. A kormánypártok olcsó kampányra törekedtek: az utcákon szinte kizárólag fideszes plakátokat látni. Lakos viszont ígéretet tett arra, hogy meghosszabbítják a 4-es metrót Budaörsig. "A metrónak nem lehet a végállomása Kelenföld, hanem ki kell mennie Budaörsig, a virágpiacig. Ez egyértelmű, indokolható és jogos szakmai igény, és megítélésem szerint meg is valósítható egy következő uniós ciklusban" - nyilatkozta. Lakos szerint legkorábban 2013-ban valósulhat meg a terv.
Mézesmadzagok
A kerületiek számára nyilvánvalóan vonzó ötlettel csak az a baj, hogy ma még azt sem látni, miből épül meg a metró első szakasza, melynek költségei lassan az 500 milliárd forintot is túllépik. Mivel az SZDSZ korábbi budapesti elnökeként Lakos kulcsszerepet játszott a metróberuházás előkészítésében, annak összes pozitívuma és negatívuma visszahat a megítélésére. Nyilván ezért döntött úgy Rétvári Bence, hogy az építkezéssel kapcsolatos zajt, műszaki és forgalmi problémákat állítja kampánya középpontjába. A jelöltbemutató gyűlésen megígérte: amennyiben ő nyer, arra fog törekedni, hogy "a metró- és vasúttörvényhez olyan módosítást fűzzenek, amely megfordítja a bizonyítási terhet a metró által okozott károk esetében". Nem vennénk mérget rá, hogy a javaslat átmegy a parlamenten, és nemcsak a koalíció rosszindulata miatt: a leromlott bérházak kezelhetetlen mennyiségű kártérítési pert indítanának, hogy pénzhez jussanak.
Lakos Imre viszont saját sikereként tálalhatja, hogy a lakossági tiltakozásnak engedve elhagyják a metró egyik tervezett főszellőzőjét a Petzval József utcában. Ezzel kétmilliárd forintot lehet megtakarítani, és a helyi játszótér is megmaradhat. A szellőző elhagyása állítólag nem jár tűzvédelmi gonddal, bár az eredeti terveket jegyző mérnökök nyilván szántak neki valamilyen szerepet. Népszerűséget hozó lépés az is, hogy Lakos a városüzemeltetési bizottság elnökeként január 17-én kijelentette: "rettenetesen bosszantja", hogy másfél millió forintra növelték a BKV vezérigazgatójának fizetését.
Az időközi választás tétje azonban nem a metró vagy a BKV-vezér keresete. A hagyományosan magas politikai aktivitású körzetben tartott választás az utolsó nagyobb összecsapás a népszavazás előtt. Ha Lakosnak sikerül legalább tisztes vereséget elérnie a jobboldali jelölttel szemben, a kormánypártok abban reménykedhetnek, hogy Budapest még nem veszett el egészen számukra.