Elsöprő arányú igenek
A Századvég és a Forsense 2008. január közepén, tehát még azelőtt, hogy a köztársasági elnök március 9-re kiírta volna a népszavazást, telefonos vizsgálatot készített a témában - tájékoztatta a Századvég a gondolát. Az adatok tanúsága szerint még el sem kezdődött a kampány, de a teljes népességre tekintve az igenek vannak biztos többségben.
Dátum: 2008-01-28 17:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=107338
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:01:37.155731, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ha most vasárnap rendeznék a Fidesz-KDNP kezdeményezte népszavazást, az feltehetőleg mindhárom kérdés esetében eredményes volna. Az Alkotmány 28/C.§ értelmében az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede - azaz mintegy kétmillió állampolgár - a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Január közepén a három kérdés mindegyikével a megkérdezettek több mint fele teljesen, legalább kétharmada pedig teljesen vagy inkább egyetértett. A kórházi napidíj eltörlésének a legnagyobb a támogatottsága (64% teljesen, további 11% inkább egyetért ezzel), de a felsőoktatási tandíj (55+12%) illetve a vizitdíj (57+10%) esetében is egyértelmű a helyzet.
A népszavazás eredményessége tehát jelen állás szerint pusztán azon múlik, hogy mennyien mennek el szavazni. A megkérdezettek 64 százaléka állítja, hogy biztosan részt venne ezekben az ügyekben tartandó népszavazáson. Némileg magasabb a részvételi kedv, mint az esetleges parlamenti választásoknál tapasztalható. A válaszolók 44 százaléka állítja, hogy mind a népszavazáson, mind egy esetleges parlamenti választáson részt venne. Ez az arány szignifikánsan magasabb a Fidesz szimpatizánsai körében. A Fidesz szavazók 85 százaléka állítja egyébként, hogy biztosan elmegy a referendumra. Ez abszolút számokat tekintve mintegy 1,8 millió szavazót jelent, ami önmagában még akkor sem biztosítja a népszavazás eredményességét, ha minden Fidesz szavazó igennel voksolna. A Fidesz kampányának tehát nemcsak saját szimpatizánsaihoz, de leginkább a pártválasztásukban bizonytalanokhoz, illetve a parlamenten kívüli kispártok szavazóihoz kell szólnia. Az előbbi csoport tagjainak 58, a kispártok támogatóinak 59 százaléka állítja, hogy részt venne a referendumon.
Korábbi tapasztalatok alapján ebben az esetben is azt feltételezzük azonban, hogy a szavazásra a biztos részvételt ígérőknél kevesebben fognak ténylegesen elmenni. A tényleges részvételre történő legvalószínűbb becslésünk 44 százalék és 64 százalék közé tehető.
A biztos részvételi szándékot mutatók körében egyébként még inkább egyértelmű a kérdések támogatottsága, a teljesen egyetértők aránya 65 és 72 százalék között, a teljesen illetve inkább egyetértőké összességében pedig 74 és 80 százalék között mozog kérdésenként. Az "inkább egyetértők" alacsony aránya egyben azt is mutatja, hogy a megkérdezettek többsége meglehetősen határozott álláspontot képvisel az egyes kérdések esetében. A referendumon biztosan részvételt ígérő Fidesz szavazók körében egyöntetűen kb. 80, a parlamenten kívüli kispártok esetében pedig még magasabb a teljesen egyetértők aránya. Érdekes a helyzet a szocialistáknál. A legszűkebb támogatói magra zsugorodott szocialista párt szavazáson biztosan részt vevő szimpatizánsai a nemmel való szavazásra hajlanak inkább. A kórházi napidíj esetében a feltett kérdéssel egyet nem értők aránya 58 százalékos, a képzési hozzájárulásnál kétharmados, míg a vizitdíj esetében háromnegyedes.
Összességében, a teljes népességre vetítve az egyes kérdésekkel teljesen egyetértők és a népszavazáson biztos részvételt ígérők aránya 41 százalék (2007. júniushoz képest 5 százalékponttal csökkent) a felsőoktatási tandíj, 43 százalék (-9 százalékpont) a kórházi napidíj és 46 százalék (-7 százalékpont) a vizitdíj eltörlése esetében.