Nem kétséges az igenek győzelme a népszavazáson
Túlnyomó többségben vannak az "igen" támogatói a népszavazás mindhárom kérdésében, de mintha aktivizálódna a "nem" tábora is.
Dátum: 2008-01-31 15:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=107558
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:02:43.720326, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Csökkent viszont azok aránya, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania - derül ki a Medián januári kutatássorozatából.
A Medián januárban három országos reprezentatív felmérést is végzett; a hetente zajló kutatások kiváló lehetőséget adnak a népszavazási kampány dinamikájának elemzésére, a kutatások 3600 fős (a megszokottnál háromszorta nagyobb) összevont adatbázisa pedig a szavazótáborok attitűdjeinek pontos jellemzésére - írja a Medián.
Január első és harmadik hétvégéje között nem történt jelentős változás a díjak eltörlését támogatók arányában: mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben vannak az igenek. A nemmel szavazni szándékozók aránya jócskán elmarad ettől, ám két hét alatt számottevő mértékben növekedett - főleg a felsőoktatási tandíj és a vizitdíj kérdésében. Ezzel együtt sem tűnik kétségesnek, hogy a "nem"-eknél sokkal több "igen" szavazat várható a referendumon, a kérdés elsősorban az, hogy az utóbbiak elegen is lesznek-e - magyarán, hogy meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő 2 millió igen szavazat.
A szavazási szándék januárban nem nagyon változott, viszont az "igen"-eket támogatók körében jóval magasabb (60 százalék körüli) a részvételüket biztosra mondók aránya, ám az elmúlt hetekben a "nem" táborába tartozók is éledezni kezdtek, és két hét alatt jelentős mértékben erősödött az aktivitási szándékuk - a tandíj esetében 32-ről 37, a vizitdíjéban 41-ről 44, a napidíj ügyében pedig 37-ről 46 százalékra nőtt a "biztos" szavazók aránya. Így január közepén egyszerre mindhárom kérdésben a szavazókorú népesség 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a népszavazáson, és 5-6 százalék volt azoknak az aránya, akik elmennének és a nem mellett húznák be az ikszet.
Az persze kérdés, hogy végül hányan fognak elmenni, hiszen a választás előtt rendre többen mondják magukat biztos szavazónak, mint ahányan végül tényleg leadják a voksukat. A 2004. decemberi népszavazás előtt egy hónappal például 42 százalék nyilatkozott így, a tényleges részvétel viszont ettől 5 százalékkal elmaradt. A szavazók mozgósíthatóságát az is befolyásolhatja, hogy szerintük mi a referendum igazi tétje.
Ezzel kapcsolatban jelentős fordulat történt a közhangulatban a Medián felmérése szerint: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, két héttel később viszont már ennek az ellenkezőjét gondolták többen. Ez a hangulatváltozás egyrészt megkönnyítheti azoknak a kormánypárti szavazóknak a dolgát, akik marasztalnák a kormányt, de szívesen leszavaznák a díjakat. Ezek aránya éppenséggel nem jelentéktelen: az MSZP-szavazók 15 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a kérdésekre (a nemmel szavazó "biztos" résztvevők aránya ennél kisebb, 12 százalék).