A szolidaritás a társadalom kötőszövete

Székesfehérvári kampányfórumán Tarlós István kifogásolta az egészségügyi miniszter azon megnyilvánulását, mely szerint a nyugdíjasok hobbiból járnak orvoshoz. Egyúttal kétségének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a világ valóban csak a profitról szólna.

Dátum: 2008-02-02 10:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=107626
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:03:03.877152, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Szociális népszavazás 2008 kampánycsapata pénteken a Fejér megyei országjárás első állomásként Mezőfalván tartott fórumot. Itt Csomós Miklós, a fővárosi közgyűlés Fidesz képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese a kormány által előidézett szolidaritás- és bizalomhiányról beszélt: ma nem bízhat a társadalom abban, hogy a felelős vezetők ígéreteinek súlya van, és nem érezheti azt sem, hogy egy közös célért közösen tudna munkálkodni. A frakcióvezető-helyettes szerint március 9-én jön el a pillanat, hogy ezt a folyamat meg lehessen állítani.

Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP frakcióvezető-helyettese az országot jellemző általános közállapotokat értékelve a gazdasági hanyatlásért, a hétköznapi erőszak burjánzásáért, a különböző társadalmi rétegek összeugrasztásáért, a teljes közönyért és az emberek körében érzékelhető boldogtalanságért elsősorban a kisebbik kormánypártot tette felelőssé, mondván, ennek munkássága kimerül a társadalom alapjait jelentő értékek rombolásában. Miközben ehhez az MSZP csendben asszisztál, a felelősség kérdése sem merül fel: "a Postabank vezére röhögve kifizeti a 3 milliós büntetést, ezután a falusi krumplitolvaj széttárja a karját, és azt kérdezi: hol van itt a számonkérés?" - fogalmazott Soltész.

A népszavazásról úgy vélekedett, az nem pártkérdés, mivel az elmúlt két év a baloldaliak számára is a munka becsületének szétveréséről, a boldogtalanságról és a lecsúszásról szólt, ezért velük együtt kell tenni a március 9-i referendum sikeréért.

A Martonvásáron tartott lakossági fórumon Klinghammer István, a Rektori Konferencia volt elnöke a felsőoktatás állami támogatására szánt évi 215 milliárd forintot összevetette száz kilométernyi autópálya hazai bekerülési költségével, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezt az összeget tovább csökkenteni nem lehet. Mint fogalmazott, nem lehet annyira szegény egy nemzet, hogy ne költsön a felsőoktatásra. Kifejtette: a tandíj bevezetése "vagy butaság, vagy felelőtlenség, vagy gonoszság", és a tudás forradalmának idején az értékelvűség helyett a haszonelvűségről szól.

Kelemen András orvos, a választókerület országgyűlési képviselője martonvásári felszólalásában emlékeztetett: a kormány az utóbbi öt évben jelentős összegeket vont ki az egészségügyből, miközben a presztízsberuházásokat erőltette a legutóbbi időkig. A képviselő nem tagadta, hogy nem a legjobb a mai egészségügyi ellátórendszer, de hangsúlyozta, hogy az utóbbi években sokat rontottak rajta. Aggodalmának adott hangot a nemzeti kockázatközösséget felváltó üzleti alapú társadalombiztosítási modellel kapcsolatban, amely nem a betegek érdekét fogja figyelembe venni, hanem a haszonelvű magánbiztosítókét.

A parázs hangulatú székesfehérvári fórumon vendéglátóként Cser-Palkovics András országgyűlési képviselő a népszavazást nem annak tartalmi, hanem morális oldaláról közelítette meg. Mint mondta, egy demokrácia, egy jogállam nem tűrheti el, hogy folyamatos hazudozással akarjon kormányozni a mindenkori hatalom. Gyurcsány Ferenc felelősségén kívül felvetette azon több mint kétszáz képviselőét is, akik az előző parlamenti ciklus óta gondolkodás nélkül támogatják a miniszterelnököt.

Gombaszöginé Balogh Ibolya, a Fejér megyei közgyűlés elnöke a mai Magyarországot az ellenőrzöttek országaként jellemezte, ahol már a családi, baráti összefogással végzett otthoni munkát is megakadályozza a hatalom. "Az utolsó pillanatban vagyunk. Ma Magyarországon mindenkit megbüntetnek. Ne tűrjük tovább, minden nappal sanyarúbb sorsa lesz az itt élőknek" - szólt a hallgatósághoz.

Szintén diktatórikus vonásokat tulajdonított a kormánynak Gógl Árpád, a polgári kormány egészségügyi minisztere, aki szerint a rendszerváltozás idején az egybiztosítós rendszerről szóló konszenzust rúgta fel minden további nélkül a koalíció. Súlyosbító körülményként értékelte, hogy jelenleg a betegeket sok esetben a gyógyuláshoz való joguktól fosztják meg, valamint a hippokratészi esküvel is ellentétesnek tartotta, hogy a szétzilált egészségügyi ellátórendszer miatt nem jut mindenki időben orvosi segítséghez.

A kampány politikai irányítója, Tarlós István Székesfehérváron az elmúlt napok népszavazás-ellenes koalíciós megnyilvánulásainak számbavételekor első helyen említette az egészségügyi miniszter megnyilvánulásait, ami szerint "a nyugdíjasok hobbiból járnak orvoshoz, és profitból áll a világ". Ez utóbbira reagálva úgy fogalmazott: már százhúsz évvel ezelőtt arra találták ki a nonprofit szemléletet, hogy a társadalom kevésbé tehetős rétegei is részesüljenek a jogegyenlőségből a minőségi egészségügyi ellátás területén. Ez a szolidaritás, ami nem kitalált szánalom, hanem az emberi társadalom kötőszövete.

A kormányzati propaganda kapcsán, amely most azt hangsúlyozza, hogy a pénzpiac is a népszavazás ellen foglal állást, feltette a kérdést: vajon miért tiltakozik a profit a népszavazás ellen?

Tarlós megtévesztő, aljas, ávós módszernek nevezte azt a suttogó propagandát, amely szerint "ha nem akarsz vizitdíjat, tandíjat, kórházi napidíjat, szavazz nem-mel".

Ismét emlékeztetett rá: a felelős döntés a három igen.