Győztes népvezér vagy véres diktátor?
Ma ötven éve, Sztálin halálával véget ért egy korszak. Oroszországban azonban máig megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a "népek vezére" a történelemnek inkább pozitívan kimagasló, avagy inkább szörnyű, félelmetes alakja volt-e. Védelmezői azt mondják, hogy iparosította az országot, megnyerte a háborút. De vajon siker-e, - vetik ez ellen -, ha mindennek az ára a saját, és nem az ellenséges ország népének kipusztítása?
Dátum: 2003-03-05 11:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8067
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:06:16.967539, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Olga Kucskina régóta foglalkozik Sztálin jellemének megfejtésével. Mint a Novosztyinak írja, azért, mert a sorsa, akárcsak sokmillió társáé, lényegében összekapcsolódott a "népek atyjáéval". Majd harminc éven keresztül volt ugyanis köteles egy egész ország elviselni a félelem légkörét. Ezért fontos - jegyzi meg -, hogy mindenki megtudja, milyen is volt Sztálin, eredeti nevén Joszif Visszárionovics Dzsugasvili? Lényegében nem volt gyerekkora. Cipész apja alkoholista volt, ami még inkább megacálozta férfiasan kemény anyját. Egy nap aztán a nehéz természetű asszony végleg kiűzte férjét a házból, és már csak a fiával törődött. Sztálin nagyon tisztelte anyját, ám amikor a Kreml ura lett, a mama Grúziában maradt. A temetésére sem utazott el, maga helyett hű csatlósát, Beriját küldte. Kamasz korában Sztálin papi szemináriumban tanult, ahol elkerülhetetlenül kapcsolatba kellett kerülnie Istennel. Később azonban ennek kevés nyomát látni. Amikor azonban Hitler megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin a néphez intézett felhívásában a pravoszláv terminológiát - Testvéreim és Nővéreim - alkalmazta megszólításul. Élete végéig a végéig istentagadóként viselkedett, aki előtt semmi sem volt szent. Jellemző, hogy kedvelt fedőneve "Koba" Alekszandr Kazbega "Apagyilkos" című regényéből származik. Mindez kettős, képmutató jellem kialakulásáról árulkodik. Kucskina leginkább a házasságain keresztül igyekezett felvázolni Sztálin jellemét. Talán azon személyes kötődés miatt, hogy férje révén rokonságba került azzal a szolgálóval, aki először megpillantotta a diktátor második feleségének Nagyezsda Allilujevának a holttestét. "Joszif és Nagyezsda" címmel színdarabot is írt, amelyet a világ több országában bemutattak, s meg is filmesítettek. Sztálin harminc éves korában nősült először. A 16 éves Kata Szvanidzét vette feleségül, akit könnyű volt irányítani. Még egy évig sem éltek együtt, mikor a lány meghalt. A következő, egyben utolsó ara Allilujeva már 19 éves volt, igaz, Sztálin is túl a negyvenen. Mint mindenkit, őt is irányítani akarta, más emberi viszonyt ugyanis nem ismert. Nágyja önállósága, lobbanékonysága miatt azonban gyakran összeütközésbe kerültek. Egyre gyakrabban különbözött a véleményük az ország dolgairól is. Vitáik egyik tárgya éppen Berija volt. Nagyezsda jól látta, hogy ki ez az ember és felvetette, hogy válasszon közöttük. Sztálin Beriját választotta. Sztálin úgy érezte, a felesége elárulta őt, míg Nagyezsda - tudhatjuk meg egy hátrahagyott levélből - csalódott férjében, aki nem olyan, mint azt hitte, hanem rettenetes és vérszomjas. A történészek ma is vitatkoznak, megölte-e Sztálin a feleségét, vagy Allilujeva önkezével vetett véget életének. Sztálin életében ez természetesen tabu téma volt, s halála után véletlenül derült ki az igazság. Bizonyos, hogy öngyilkosság volt. Kucskina szerint Sztálin jellemével sem egyezett, hogy saját kezével öljön meg bárkit. Ezt mindig másokra bízta. Kucskina azonban felveti, a jogban létezik azonban olyan kategória is, hogy öngyilkosságra való rábírás. Sztálin mindemellett valószínűleg szerette Allilujevát. Még jobban szerette azonban a hatalmat. Ez a tény azonban nemcsak kettejük szétválásához, de egy egész nép tragédiájához vezetett. Nagyezsda halála után már senki nem tartotta vissza Sztálint, hogy fizikailag megsemmisítse valós és képzelt ellenfeleit. Megölték, öngyilkosságba kergették, vagy lágerba küldték rokonait, Allilujeva és Szvanidze rokonait, majd bővült a kör. A megtorló gépezet eltaposta az önállóan gondolkodó értelmiségieket, katonákat, mérnököket, orvosokat, munkásokat és parasztokat, mindenütt ellenségeket kerestek. Sztálin gyanakvása határtalan volt.
MNO - fidesz.hu