Egy havi minimálbérből 0,42 évi tandíj
Közgazdászhallgatók előtt hasonlította össze Tarlós István az adott országban egy havi minimálbérből kifizethető tandíj mértékét. Míg ez Belgiumban 2,7 év, Franciaországban 5,5, de még Törökországban is 1,56 év, addig nálunk egy havi minimálbérből 0,42 évi tandíj fizethető ki.
Dátum: 2008-02-07 07:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=107938
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:04:36.450593, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szerda este a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói kérdezhették a Fidesz népszavazási kampányának politikai irányítóját, aki előadásában arra hívta fel a leendő közgazdák figyelmét, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek később a várhatóan magasabb jövedelmük miatt több jövedelemadót, forgalmi adót és nyereségadót fognak fizetni, vagyis bőségesen kompenzálni fogják tandíj nélkül is az államnak és az adófizetőknek azt, amit állítólag megelőlegezve kapnak. A kormánypropagandát cáfolva azt is leszögezte, hogy sem az egészségügy, sem a felsőoktatás nem tekinthető ingyenesnek, hiszen a térségben a legmagasabb központi adókat és járulékokat mi fizetjük. Ellenpéldaként hozta fel Csehországot, ahol a legmagasabb jövedelem-adókulcs csak 12,5 százalékos, és a lakosság 82 százaléka mégsem akar vizitdíjról hallani sem.
Tarlós István kitért a diákhitel havonta felvehető maximális összegének emelését célzó javaslatra, amelyről úgy vélekedett, hogy az egyértelműen szociális válságra utal. Kétségének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy egy kezdő munkavállaló mikor, miből és hogyan fogja visszafizetni a reálbér-csökkenés miatt egyre emelkedő mértékű hitelösszeget a kamatokkal együtt, ami adott esetben elérheti a 3 millió forintot is.
A fórum során Tarlós többször hangsúlyozta, hogy nincs ellene a valódi reformoknak, de a kormány jelenlegi intézkedéseit nem tartja kellően átgondoltnak.
Hallgatói kérdések hangzottak el a sikeres népszavazás esetén kieső költségvetési bevételekre, és a népszavazás várható következményeire vonatkozóan. Előbbivel kapcsolatban Tarlós István úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás kérdései nem az idei, hanem a népszavazást követő év költségvetését érintik, és nem kívülről kell pótolni a sikeres referendum esetén eltörölt vizitdíjat, tandíjat és kórházi napidíjat, hanem az ellátórendszerekből korábban központilag elvont forrásokat kell visszajuttatni.
"Ettől az egészségügyben az önrész mértékét lehet növelni, ahogyan nyugat-európai példák is mutatják, de csak megfelelően előkészítve, méltányosan és igazságosan. Mindezt a gazdaság működésének és az egészségügynek, az adórendszernek egy komplett áttekintésével, ami eddig nem történt meg" - mondta Tarlós.
A referendum várható következményéről a kampány irányítója úgy vélekedett, hogy siker esetén a kormány köteles lesz eltörölni a kifogásolt intézkedéseket, hiszen ügydöntő népszavazásról van szó, de a közvetett következményekről a miniszterelnök fog dönteni. "Ha ezt nem teszi meg, a választók fogják levonni a következtetéseket legkésőbb 2010-ben" - fogalmazott.
Egy hallgatónak arra a kérdésére válaszul, hogy a korábbi sikertelen népszavazás és aláírásgyűjtések után miből gondolja, hogy ezúttal érvényes és eredményes lesz a referendum, Tarlós István úgy válaszolt: most mások az érdekek és motivációk. Kifejtette: 2004-ben a kormány az emberi irigységre építette az ellenkampányát, most viszont azt kéne Gyurcsányéknak elfogadtatniuk az emberekkel, hogy jobban járnak, ha többet, többször fizetnek az eddigi szolgáltatásokért, ehhez viszont nem fogják tudni megnyerni a szavazókat.