Irányított Tetra-döntés?
Túlzottan is piacosítani szeretné a készenléti szervezetek kommunikációját a miniszterelnökség: új országos rádiórendszerüket, a Tetrát magánszolgáltatótól vennék igénybe. Miközben az ezt megalapozó árkalkulációk megkérdőjelezhetők, az alternatív javaslat, hogy esetleg maga az állam építse ki a rendszert, egyszerűen kimaradt a kancellária előterjesztéséből. Így azokról a versenyjogi megfontolásokról és nemzetbiztonsági kockázatokról is megfeledkeztek, amelyek a szolgáltatásvásárlás ellen szólnak.
Dátum: 2003-03-07 11:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8120
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:06:34.174739, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A gazdasági kabinet ma tárgyal a készenléti szervezetek új kommunikációs rendszeréről. A korábban Tetrának, ma már Egységes Digitális Rádiótávközlő-rendszernek (EDR) nevezett beruházás évek óta húzódik. Az érintettek - rendőrök, mentők, tűzoltók, határőrök - a mai napig is kénytelenek az elavult, nehezen működő URH-rádiókat használni. Igaz, ezek helyett gyakorta már inkább mobiltelefonon beszélnek, ami viszont drága, és nem felel meg a szervezetek igényeinek (például diszpécserközponton át nem lehet értesíteni, utasítani a terepen lévőket).
Az elvárásoknak megfelelő, modern távközlési rendszer bevezetését az előző ciklusban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva halasztották el.
A Medgyessy-kormány másodszor fut neki a beruházásról szóló döntésnek, most az előírt részletesebb vizsgálat után. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára kapta a feladatot, hogy készítsen elemzést arról, mennyibe kerül jelenleg a készenléti szervek kommunikációja (mennyit költenek az URH-rendszer fenntartására, illetve a mobiltelefonos beszélgetésekre), és mennyibe kerülne az ezt felváltó új rendszer bevezetése. Az elemzés azzal a megállapítással zárul, hogy a beruházás nem halasztható tovább. Baja Ferenc a Népszabadságnak azt mondta: javasolja a kormánynak, hogy az állam vegye meg egy magáncég szolgáltatásaként a rendszert. Vagyis: rendelje meg egy távközlési cégtől - akár egy mobiltelefon-társaságtól - a speciális szolgáltatást, és fizessen érte használati díjat, ahogyan mindenki fizet mobiltelefon-számlát.
A gazdasági kabinet elé kerülő előterjesztés a Népszabadság értesülése szerint nem is számol azzal a korábban felvetett lehetőséggel, hogy az állam maga hozza létre a rendszert - ezt ugyanis drágábbnak tünteti fel a szolgáltatásvásárlásnál. Ezt szakértők korábban elméleti alapon is megkérdőjelezték: az ugyanis elképzelhetetlen, hogy a magáncég profit nélkül vagy veszteséggel dolgozzon. A kiépítés költségeit adottnak véve viszont érthetetlen, miért olcsóbb a profitorientált magánszektorral létrehozatni a rendszert - vagyis a nyereségtartalmat is kifizetni -, mint azt állami beruházásként létrehozni. Erre általában két válasz adódik.
Az egyik, hogy a szolgáltatók már rendelkeznek az infrastruktúra alapjaival. Az EDR viszont speciális rendszer: létrehozásának legdrágább része az a kommunikációs hálózat, amivel senki sem rendelkezik. Ráadásul a meglévő - olcsónak számító - alapvető infrastruktúrára (az adótornyokra) sem lehet rátelepíteni, mert azok többségén erre már nincs hely. A másik válasz szerint a rendszert a szolgáltató másoknak értékesíti majd, és onnan szedi a nyereséget - csakhogy Magyarországon a felmérések szerint nincs piaca a "civil" Tetrának, és a távközlésben ilyen keresztfinanszírozásra nincs is mód az EU-szabályok szerint.
Az elméletet igazolni látszik az a Népszabadság birtokába került számítás, amely az Antenna Hungária modelljére épül, és ellentmond az előterjesztésben szereplő számoknak. A cég a Tetra hazai bevezetésének gondolatával 1996 óta foglalkozik. Kalkulációja szerint az államnak a szolgáltató cég bevonásával együtt összesen 72 milliárd forintba kerülne az EDR létrehozása és működtetése a következő hét évben. Ehhez képest az előterjesztésben szolgáltatásvásárlás esetére 49,5 milliárdos kiadás szerepel.
A Népszabadság úgy értesült: a Miniszterelnöki Hivatal több távközlési szolgáltatóval tárgyalt, akiktől azonban nem kért kötelezettségvállalást az árajánlatokra. A MeH viszont egyetlen olyan céget sem keresett meg, amely beszállítója lehetne egy esetleges állami beruházásnak. Így a kormány nincs birtokában a valós áraknak. (Az előterjesztésben ezenkívül többször is felbukkan az osztrák Tetra-példa - ami azért nem meglepő, mert egyedül ott határoztak olyan modell bevezetéséről, amelyet a MeH javasolt. Igaz, a rendszer még Ausztriában sem működik, csak a kiépítéséről hoztak határozatot.)
Egyes vélemények szerint a Miniszterelnöki Hivatal túlzottan is igyekszik rábeszélni a kormányt a szolgáltatói modellre. Ezt mutatja, hogy - a Népszabadság információi szerint - a korábbi változatban szereplő aggályok elhalványodtak az előterjesztésben, és alternatív javaslatok nem is kerülnek a döntéshozók elé. Immár nem szerepel a kifogások között az, hogy a szolgáltatói modell megvalósításával az állam esetleg beavatkozna a piaci versenybe, és megbízásával jelentős előnyhöz juttatna egy kiválasztott céget. Ugyanígy nem foglalkozik érdemben az anyag a nemzetbiztonsági kockázatokkal: ha a távközlési infrastruktúra magáncég kezében van, kérdéses lehet, hogyan biztosítható a rádiók működése vészhelyzetben.
Népszabadság