Hangcsata földön-égen
Rákosmente önkormányzata megelégelte a Ferihegyi repülőtér gépeinek egészségkárosítását, s a múlt heti testületi ülésen úgy döntöttek a képviselők, hogy az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet. Egy rákoshegyi polgár pedig birtokháborítási pert is indít az elviselhetetlen zajterhelés és az egészségromboló veszélyes gázkibocsátás miatt.
Dátum: 2008-02-25 06:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=109123
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:12:33.959322, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tévedések és a hiányosságok miatt nem fogadta el a Ferihegyi repülőtér zajövezet-dokumentációját a XVII. kerületi képviselő-testület, majd megtárgyalt két előterjesztést, amelynek a végrehajtásával végérvényesen megoldanák a rákoshegyiek gondját. Riz Levente polgármester az önkormányzat nevében beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz a reptér környékén élők alkotmányos jogait sértő állapot megszüntetése érdekében. A rákoshegyi Deák István pedig a Budapest Airport Rt. ellen indít birtokháborítás pert.
A repülőtér zaj- és környezeti ártalmai hosszú évek óta ellehetetlenítik a környékbeliek életét. A gond gyökerei az 1980-as évek elejére nyúlnak vissza, amikor - másfél kilométer távolságra Rákoshegy lakóövezetétől megépítették - a 2-es kifutópályát. Az építkezéssel az akkor hatályos jogszabályokat is megsértették, mert figyelmen kívül hagyták, hogy öt kilométeres védőtávolságot kell betartani. A kifutópálya 1983-ra elkészült, a zajterhelés miatt a lakosság erőteljes tiltakozásba kezdett, s ennek hatására Káldy Zoltán országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be a közlekedési miniszterhez. Ez még a langyos kádári diktatúrában sem maradt hatás nélkül: megtiltották a 2-es kifutópálya Rákoshegy felőli használatát. A békés állapot 1997-ig tartott, ekkor azonban a Horn-kabinet rendelettel feloldotta a tiltást, megengedte a 2-es kifutópálya használatát. 2004-ben a Gyurcsány-kormány módosította a jogszabályt, és engedélyezte a 2-es kifutópálya Rákoshegy felőli használatát is.
Az önkormányzat szerint a két kormányrendelet súlyosan sérti a tulajdonhoz, az egészséges környezethez, az emberi méltósághoz, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, valamint az egészséges épített és természetes környezethez fűződő alapjogokat, amelyeket az alaptörvény deklarál, ezért fordulnak az Alkotmánybírósághoz, hogy érvényt szerezzenek e jogoknak.
Emellett az önkormányzat él felterjesztési jogával , és azt kéri az illetékes miniszterektől és az Országgyűléstől, hogy állítsák vissza a 2-es kifutópályán a fel- és leszállási tilalmat Budapest felől. Riz Levente polgármester elmondta, azért döntöttek a határozott jogi lépések mellett, mert megelégelték a konferenciák tárgyalásait, amelyek soha nem hoztak eredményt. Bényi Zsolt rákoshegyi önkormányzati képviselő szerint az emberek elkeseredettek, elfogyott a türelmük, és ezért indulatos tüntetések is várhatók.
A birtokháborítási pert indító Deák István bírósági beadványában így számol be az egyik leszállási útvonalon tapasztaltakról: "A gépek mindössze száz méter magasságban húznak el a házak fölött. Rákoshegynek a L4 leszállópálya alá és a közelébe eső részein mindenhol előfordult már tetőbontás. Van, amikor cserepek repülnek le a tetőről, van, amikor a leszögelt pala szakad fel, sőt, a komplett tetőszerkezet károsodása is előfordult már. Ilyen időszakokban tanácsos fedett helyre menekülni, és tilos létrán vagy tetőn dolgozni.
A káros gázok kibocsátása a hajtómű magas fordulatszáma miatt fokozódik, különösen a nitrogén-oxidok mennyisége emelkedik meg. Ezek korrodáló és rákkeltő hatású gázok. Az alacsony magasság miatt ezek nem oszlanak el a levegőben, koncentráltan lepik el Rákoshegyet. A légszennyezés látható jele az olajos, ragacsos tapintású, vörösesbarna pára, amely Rákoshegyen mindenre lerakódik."