Új lengyel álláspont földkérdésben
A lengyel kormány péntek esti ülésén úgy döntött, hogy a bérleti szerződés megkötésétől, nem pedig Lengyelország EU-tagságának kezdetétől számítják azt az időszakot, amelynek lejárta után az Európai Unió agrártermelői lehetőséget kapnak lengyel termőföld megvásárlására.
Dátum: 2002-03-02 11:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=535
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:19:26.573134, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A 2001 októberében hivatalba lépett új kormány még a múlt év végén jelentős engedményeket jelentett be az uniós agrártermelők termőföldszerzése ügyében. A korábbi 18 helyett már csak 12 évi átmeneti mentességet kér a lengyel termőföld megvételének engedélyezéséig, azok az uniós gazdák pedig, akik Lengyelországban letelepedve földet bérelnek és saját kezűleg művelnek, további könnyítést kapnak.
Eszerint a nyolc nyugati és északi vajdaságban - ahol a helybeliek a legjobban tartanak a német gazdák tömeges földfelvásárlásától - az EU agrártermelői legkorábban 7 évi földbérlés és saját művelés után szerezhetnének földtulajdont, a többi nyolc vajdaságban viszont már 3 évi földbérlés és művelés után lehetővé válna a földvásárlás.
Csütörtökön Varsóban tárgyalt Günter Verheugen EU-bővítési biztos, akivel Leszek Miller kormányfő megállapodott a termőföld eladásának kölcsönösen elfogadható feltételeiről. A kormány pénteki ülésén tárgyalta meg, pontosította és fogadta el új álláspontját, amelyet még szombaton vagy hétfőn továbbít Brüsszelbe.
Michal Tober kormányszóvivő tájékoztatása szerint a szabályozás kizárólag fizikai személyekre vonatkozik, azoknak az uniós gazdáknak, akik valamilyen kereskedelmi társasági formában bérelnek és művelnek földet Lengyelországban, fizikai személyek közötti szerződéssé kell átalakítaniuk a bérleti megállapodást. De ebben az esetben is az első szerződéskötés időpontja lesz a mérvadó, amennyiben bizonyítani tudják, hogy saját kezűleg művelik a földet. A kormány ezzel a földspekulációknak szeretné elejét venni.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a földkérdésben ez volt az utolsó vitatott kérdés az EU és Lengyelország között. A 12 éves átmeneti időszak az unió számára elfogadható, és ezzel Varsónak a többi tagjelöltnél kedvezőbb feltételt sikerült kiharcolnia.
Verheugen és Miller csütörtöki sajtóértekezletén a megállapodás feltételeit még nem hozták nyilvánosságra, a bővítési biztos pedig hangsúlyozta, hogy azokat még az EU-tagországokkal is el kell fogadtatnia.
A vita az EU és Varsó között eddig főleg amiatt folyt, hogy a 7 évet mikortól számítsák. Az unió a bérleti szerződés aláírásának időpontját, míg a lengyel kormány az EU-belépés kezdetét javasolta. Nem hivatalos értesülések szerint a Verheugen és Miller közötti kompromisszum azt tartalmazza, hogy a már megkötött, illetve idén április elsejéig megkötendő bérleti szerződéseknél a szerződéskötés időpontja, míg a továbbiaknál az EU-belépés dátuma lesz az irányadó.
A kormányon belül heves viták voltak a baloldal és a koalíciós társ Lengyel Parasztpárt között a földkérdés miatt. Verheugen közölte, hogy a megállapodás kimunkálásában most nagyon konstruktív szerepet vállalt Jaroslaw Kalinowski mezőgazdasági miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Megfigyelők szerint azonban az a probléma, hogy Kalinowski saját pártján belül sem élvez egyöntetű támogatást, jelentős ellenzéke van.
Verheugen szerint a Lengyelországgal folyó tárgyalások késedelme "nagyon komoly politikai bonyodalom" lenne egész Kelet-Európa számára, és mindent meg kell tenni ennek elkerülésére. Leszögezte, hogy az új tagországok nem lesznek sem nettó befizetők, sem "másodosztályú tagok" a belépés után. Az átmeneti időszakokra viszont mindkét félnek szüksége van, mert ezek nélkül a bővítés 2015-ig is elhúzódhatna - tette hozzá.