Hazug és lenéző kormányzati érvelés a tandíj kérdésében
A kormányzati politika semmi másról nem szól, minthogy "ha nem gazdag szülő gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni". Ezt kell elutasítani március 9-én - hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában Ágh Péter.
Dátum: 2008-02-26 10:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=109244
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:13:10.664174, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Arató Gergely hiába beszél arról, hogy most ostoba politikai kampány folyik, mert annak nem most, hanem 2006-ban lehettünk tanúi, amikor a kormánypártok ostobának nézték a fiatalokat és a magyar választópolgárokat - emlékeztetett Ágh Péter, s idézte Arató egy 2006. februárjában tett kijelentését: "a szocialista politikus szintén nemet mondott a tandíjra, azt is elmondta, hogy az új felsőoktatási törvény rögzíti, hogy tizenkét év ingyenes az államilag finanszírozott képzésben".
Lehet mindent magyarázni, de a számok önmagukért beszélnek: 2006-hoz képest 2007-ben 24 ezerrel kevesebben adták be a jelentkezésüket felsőoktatási intézményekbe. Nem hiába, hiszen a magyarországi tandíj mértékét tekintve azt látjuk, hogy lassan olcsóbb lesz Franciaországban tanulni, mint itthon - utalt arra, hogy a minimálbérből kifizethető tandíj mértéke a franciáknál 5 és fél év, míg idehaza alig fél év. Egyértelmű a helyzet: "az Önök kormánya azt üzeni a fiataloknak, hogy ha nem gazdag szülők gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni" - hangsúlyozta a fidelitasos politikus.
Ágh utalt arra, hogy az elmúlt napokban a vidéket járva mindenhol azt tapasztalta, hogy a vidéken élő fiatalok számára rendkívül megnehezült a felsőoktatásban való bejutási lehetőség, és csökkent is a jelentkezők száma.
A képviselő elmondta, a kormánypárti, tandíjjal kapcsolatos érvek hazugok és lenézők. Ilyen például az az érv, hogy túl sok lenne az egyetemista - nem igaz, hiszen ha megnézzük az OECD-országok adatait, azt látjuk, hogy ott a felsőoktatásban végzettek aránya átlagosan 26 százalék, míg hazánk csak 17 százalékos értékkel "dicsekedhet". Túl sok az ingyen élő egyetemista, ezt is lehet hallani - nem igaz, mert eddig sem volt ingyenes a taníttatás, kutatások szerint a diákok havi megélhetési költsége havi 80-90 ezer forint, és az állam eddig is 13 félévet finanszírozott az állam, azon felül fizetni kellett. Kevés a szakmunkás, ezt is halljuk érvként, de ez sem igaz. "Nem azért kevés a szakmunkás, mert sok az egyetemista. Teljesen abszurd a kőművesek, ácsok hiányát a jogász vagy orvos hallgatók számával magyarázni. Továbbá tegyük azt is hozzá, hogy a KSH adatai szerint a szakmunkások körében magasabb a munkanélküliség, mint az egyetemi végezettséggel rendelkezőknél" - mutatott rá Ágh Péter. Hozzátette: az sem igaz, hogy a magyar állam túl sokat költene felsőoktatásra, hiszen a magyar adatok az OECD-országok átlaga közelében vannak. "A hallgatók fele ma is fizet tandíjat. Az ő tapasztalatuk bizonyítja, hogy fizetési kötelezettségük egyáltalán nem erősíti megrendelői pozíciójukat a felsőoktatásban. Fizetünk a buszbérletért és a vonatjegyért is, de ettől még nincs befolyásunk arra, hogy a menetrendet betartva közlekedjenek vagy tisztábbak legyenek a járművek" - fogalmazott. Mint mondta, a legjobb 15 százalék be tud kerülni az ingyenes képzésbe, de azt is látni kell, hogy a szegények ettől még kiszorulnak, hiszen nekik mindenképp elő kell teremteni azt a bizonyos 80-90 ezer forintot, ha pedig dolgozik, akkor már eleve kevesebb ideje marad tanulásra, vagyis nem tud bekerülni a legjobbak közé.
A politikus aláhúzta: a kormánypártiak ostoba érveléseket használnak, és be kellene már látni végre, hogy politikájuk semmi másról nem szól, minthogy "ha nem gazdag szülő gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni". Ezt kell elutasítani március 9-én - hívta fel a figyelmet Ágh Péter.