A jövőnk a tét
Orbán Viktor országjáró kampánykörútjának kaposvári állomásán a helyi politikusok egyetértettek abban, hogy vasárnap a jövőnkről fogunk dönteni.
Dátum: 2008-03-04 19:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=109801
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:15:58.192138, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Kampánykörútjának mai, kaposvári állomásán a városi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen mondott beszédet Orbán Viktor. Az eseményen a Fidesz elnöke előtt felszólalt Szita Károly polgármester, Gelencsér Attila, a Somogy megyei Közgyűlés elnöke és Heintz Tamás országgyűlési képviselő is.
Orbán Viktor emlékeztetett rá: a polgári kormányzás Magyarországon megmutatta, hogy nemcsak vizitdíjjal, kórházi napidíjjal és tandíjjal lehet megszervezni az ország életét.
Aláhúzta: a vizitdíj és a kórházi napidíj valójában egy rejtett adó, hiszen az egészségügyi ellátásért egyszer már befizettük a járulékainkat. Felhívta rá a figyelmet, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező magyar dolgozó és az őt foglalkoztató egy évben 267 ezer forint járulékot fizet. Ezek után azt mondani, hogy ingyen van az egészségügyi ellátás, az vagy a tények szándékos semmibe vétele, vagy egyszerűen megtévesztés - tette hozzá. Kiemelte, március 9-én azt akarjuk megüzenni: nem fizetünk kétszer, nem tűrjük a rejtett adókat, ezért meg fogjuk szüntetni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
A háziorvosokról szólva hangsúlyozta, azok sorsa nagyon fontos, de a vizitdíj eltörlése nem róluk szól első sorban, hanem azokról a szegény emberekről, akik nem tudják kifizetni a vizitdíjat. Megjegyezte: különösen a nyugdíjasokkal szemben tiszteletlenség az, ahogy a hatalom beszél. A felesleges orvoshoz járásra utalva rámutatott: azt eldönteni, hogy egy orvos-beteg találkozó indokolt-e, csak akkor lehet, ha a találkozó már megtörtént.
Szólt arról is, hogy a háziorvosok csapdában vannak, mert a kormány azt mondta: "elveszem a gyógyításhoz szükséges pénz egy részét, helyette kaptok egy törvényt, szedjétek be a pénzt, amire szükségetek van ti magatok". Így - tette hozzá - a háziorvosok most itt állnak és vitatkoznak egymással, hogy mit tegyenek. Rámutatott: ez egy tipikus társadalmi csapda, ami olyankor szokott előfordulni, amikor a hatalom úgy dönt, hogy szembe fordítja egymással a különböző társadalmi csoportokat. Ha a magyar társadalom újra és újra áldozatául esik ennek, ha a gondolkodó emberek nem ismerik fel ezt a csapdát, nem a lényegre összpontosítanak, és nem mondják ki, hogy maga a rendszer rossz, akkor a hatalom megosztó törekvései sikeresek lesznek - szögezte le, ezért a szegények, a betegek és az idősek nevében arra kérte a háziorvosokat, fogjanak össze, hogy "együtt törjünk ki ebből a társadalmi csapdából". Bejelentette: a Fidesz március 10-én, ha sikeres lesz a népszavazás, benyújtja a parlament elé azokat a törvényjavaslatokat, amelyek garantálják a háziorvosi rendszer biztonságos működéséhez szükséges feltételeket.
A magyar egészségügyet nem a pénz tartja működésben, hanem a bizalom, az, hogy az orvos és a beteg kapcsolata nem üzleti jellegű. Még él az a régi gondolat, hogy az orvos a beteget egy bajban levő embernek látja, nem pedig pénzforrásnak - fejtette ki, hozzátéve: ha ezt a bizalmi tőkét kivesszük a rendszerből, és pénzzel akarjuk pótolni, az pillanatok alatt össze fog omlani. Ezért az a megoldás, amely az orvos és a beteg kapcsolatát üzleti kapcsolattá alakítja át, valójában nemcsak embertelen, hanem közgazdasági értelemben is káros - fűzte hozzá.
A tandíj ügyében azzal a kéréssel fordult az idősekhez, hogy jöjjön létre egy nemzedékek közötti összefogás. Mint mondta: a fiatalok legyenek szolidárisak, és támogassák meg az időseket abban, hogy a számukra legfontosabb vizitdíj és kórházi napidíj eltörlésre kerüljön, és az idősek "segítsenek vissza", hogy a fiatalok megszabadulhassanak a tanulás korlátját jelentő tandíjtól.
A tehetséges, ám szegény fiatal szüleinek ma Magyarország azt üzeni, ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked - fejtette ki. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy egy egyetemista vagy főiskolás, miután elvégezte az iskolát, magasabb adó formájában 5,5 év alatt visszafizeti azt az összeget, amibe tanulmányai kerültek. Ezért arra kérte az értelmiségieket és a fiatalokat, hogy védjék meg a tandíjmentes egyetemi és főiskolai oktatás eszméjét.
Aláhúzta, nincs jobb- és baloldali beteg, recept, tandíj és vizitdíj, mindenkinek fizetnie kell. Ha tehát az egészségügyről és az oktatásról van szó, nincs különbség a szavazók között. Mint fogalmazott, lássunk egy lehetőséget abban, hogy végre össze lehet fogni olyan kérdésekben, amelyek mindenkire tartoznak, mindenkinek fontosak. "Állandóan beszélünk a nemzeti összefogásról, meg az egyetértésről, hogy úgy hiányzik. Hát most, amikor itt az alkalom, és le lehet venni az orrnyeregről a pártszemüveget (...), akkor éljünk a lehetőséggel. (...) Baloldaliak és jobboldaliak is bátorítsák egymást, hogy menjenek el, szavazzanak, töröljük el a három intézkedést, mondjuk igent a vizitdíj a tandíj és a kórházi napidíj eltörlésére" - húzta alá.
Mitől van Magyarországon megosztottság? Valóban arról van-e szó, hogy Magyarországon néhány politikus nem bír magával, és ezért? Nem arról van-e inkább szó, amit a futballból jól ismerünk? Ha egy csapat győz, akkor a meccs után sosincs vita. Nem arról van-e szó, hogy vita mindig a vesztes csapatban van, hogy a hibás, ki mit rontott el?- tette fel a kérdést Orbán Viktor.
Rámutatott: ha Magyarországon megosztottság van, éles viták és indulatok, az a kudarc miatt van. A rossz, sikertelen és kudarcos kormányzás miatt. Kit érdekelne ebben az országban, kit ajzana föl néhány neveletlen politikus éles szóváltása, ha közben egyébként jól mennének a dolgok, ha egyébként dübörögne a gazdaság, ha közben stabil és nagy lenne a jólét, ha ötről a hatra juntánk?
"Magyarország azért ideges, dühös és mérges, mert tehetetlen kormánya van, amely képtelen sikerre vinni Magyarország ügyét. A siker a valódi orvosság egy ország megosztottságára. A kudarcok mindig szembefordítják az embereket, a sikerek pedig összekovácsolják. A népszavazás lehet a megújulás felé vezető hosszabb út első és nagy sikere" - jelentette ki Orbán Viktor.
Nemekre nem lehet jövőt építeni
Szita Károly, Kaposvár polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy a város példája is azt mutatja: a jövőt nemekre nem lehet építeni, csakis igenekre. A népszavazás nem a pártokról, hanem az emberekről szól, a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj nem különbözteti meg az embereket, mint ahogy a betegség sem válogat.
Rámutatott: Gyurcsány Ferenc már régen megbukott volna, ha polgármester lenne, hiszen nem tartotta be választóinak tett ígéretét. A kormány nem embereket lát, hanem csak adófizetőket, pénztárcákat és zsebeket - fogalmazott, és hozzáfűzte: a balliberális kormány szemmel láthatóan magára hagyta az embereket. Szita Károly emlékeztetett, hogy a mai egészségügyi kormányzat rendezés ürügyén pénzt von el az emberektől, ám amikor valamit vissza kellene adni a befolyt összegekből, keményen nemet mond. Tandíj nélkül is elég drága az oktatás - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy városukban egy fiatal sem eshet el a lehetőségtől, ezért az esélyegyenlőség nevében ösztöndíjat alapítottak.
Március 9-én eldől, megengedjük-e a mindenkori hatalomnak, hogy választási ígéreteivel szemben azt tegyen velünk, amit akar - szögezte le, és hozzáfűzte: most a jövőnkről fogunk dönteni, arról, hogy Magyarország milyen utat választ majd.
Többről van szó, mint vizitdíjról, kórházi napidíjról vagy tandíjról
Gelencsér Attila a vizitdíj szükségességével kapcsolatban kifejtette, hogy az 220 millió forint veszteséget hozott a megyei kórháznak. "A vizitdíjból fejlesztünk majd" - hangoztatták kormánypárti politikusok, közben pedig a személyi és dologi kiadások elvitték a pénzt, és rengeteg embert kellett elbocsátani a kórházból. Felmérések tanúsítják, folytatta, hogy a somogyi emberek 30 százaléka ha megbetegszik, nem megy orvoshoz, inkább otthon kínlódik.
A kórházi napidíjjal kapcsolatban elmondott egy történetet. Egy somogyi férfinak megbetegedett a felesége, kórházi kezelésre szorult, befizette előre a napidíjat, de félidőben elvesztette a feleségét. Kérte volna vissza a befizetett pénzt, de a válasz az volt, hogy az erre vonatkozó jogszabály még nincs kész, ezért azt nem tudják visszafizetni neki, de ha akarja, lelakhatja - hangzott a cinikus "megoldási javaslat".
A tandíjjal kapcsolatban Gelencsér leszögezte, hogy már most érzékelhető egy nagy dilemma: ha a szülők már most látják, hogy nem lesz pénzük a felsőoktatásra, akkor minek menjen középiskolába a gyermekük? A tandíj hatása tehát kiterjed a középfokú oktatásra is - húzta alá a Somogy megyei közgyűlés elnöke.
Mindannyiunk egészségének eladásáról van szó
Heintz Tamás hangsúlyozta, hogy a mára kialakult káosz 2006 őszén, Molnár Lajos idejében kezdődött. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz ügydöntő népszavazási bejelentésére könnygáz, lovasroham, védtelen emberek megverése és megalázása volt a válasz 2006. október 23-án. Ezeket az eseményeket a mai napig nem heverte ki az ország - tette hozzá. Mint fogalmazott, a kormánytöbbség a kettős kordon mögött lázasan kapkodva kezdte megalkotni a törvényeket, amelyek a társadalom valamennyi rétegét megsarcolják. A sarc - hivatalos nevén reform - mindenkit érint, munkavállalóktól a nyugdíjasokon át a gyermekekig - szögezte le az országgyűlési képviselő.
Felidézte, hogy az egészségügyi szolgáltatók immár egy éve szedik a vizit- és a kórházi napidíjat, a beteg pedig ha nincs pénze, nem megy orvoshoz vagy nem váltja ki a gyógyszerét. Káosz, kilátástalanság, egyre több kórház csődben - így jellemezhető a mai helyzet tömören, s a kormány minderről nem vesz tudomást, sőt a társadalom nagy többségének elkeseredett tiltakozása ellenére Horváth Ágnes vezényletével elfogadták egészségügyi milliárdjaink magánkézbe adását - emlékeztetett, hozzáfűzve: mindannyiunk egészségének eladásáról van szó.
Itt az ideje, hogy együtt cselekedjünk - utalt a népszavazás fontosságára Heintz Tamás. "Olyan országban akarunk-e élni, ahol azt tesznek velünk, amit csak akarnak, vagy egy olyanban, ahol magunk építjük az országot. Választhatunk" - fogalmazott, és közölte, hogy vasárnap ezért kell minannyiunknak elmenni és háromszor is igent mondani a sarcok eltörlésére, minannyiunk jövőjére.