Nem maradtak otthon az MSZP-szavazók
Sejthetett valamit Orbán Viktor és Tarlós István kampánystábja, amikor Csepelre tervezték a Fidesz szociális népszavazásának kampányzáróját.
Dátum: 2008-03-12 15:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=110354
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:19:43.278578, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz elnöke választás előtti utolsó beszédében azt emelte ki, hogy az igenek győzelme esetén március 9-e a nemzedéki összefogás napja lehet. Úgy tűnik azonban, hogy a nemzedéki összefogáson túl igazi pártokon felüli összefogás is történt a népszavazás napján. Hétfőn a kerület Fidesz-KDNP frakciójától arról kaptunk hírt, hogy még az MSZP-SZDSZ csepeli választóinak is több mint a fele igennel szavazott a népszavazáson. Ez olyan hihetetlenül nagy arány, hogy megpróbáltunk utánaszámolni - és leesett az állunk.
Lassú gyengülés 2006 őszéig
Budapest talán legbaloldalibb kerületében 2002 tavaszán már az első fordulóban nyert Csepel két MSZP-s országgyűlési képviselőjelöltje. 2002-2006 között a kerületben a balliberális oldalra szavazók számszerűen és arányaiban is csökkentek, ám az MSZP irányába koncentrálódtak. Ennek a folyamatnak az SZDSZ volt a legnagyobb vesztese. Így 2006 tavaszán az időközben megerősödött Fidesz miatt a korábbinál ugyan sokkal kisebb különbséggel, de az MSZP megismételte 2002-es, első fordulós választási győzelmét, azaz a választáson részt vevők több mint fele az ő jelöltjeikre szavazott Csepelen.
2006. nyarán országosan is érezhetően csökkenni kezdett az MSZP tábora. Az áremelések, a rosszabbnál rosszabb gazdasági hírek, majd az őszödi beszéd azonban a legerősebb szocialista fellegvárakban lassabban éreztették hatásukat. Csepelen a 17 egyéni önkormányzati szavazókörből még 2006 őszén is csak háromban nyert a Fidesz, igaz, jónéhány körzetben minimálissá vált a két nagy párt közötti különbség.
A gátszakadás
Ez a folyamat gyorsult fel a baloldali gondolkozásmóddal szögesen ellentétes, igazságtalan intézkedések, a vizitdíj, a tandíj, és a kórházi napidíj bevezetésével. A 2006-os önkormányzati választások és a 2008. március 9-i népszavazás részvételi adatai között Csepelen kevesebb mint ezer szavazó a különbség. Ráadásul olyan hasonló volt a két választási részvétel időrendi alakulása is, hogy éltünk a feltételezéssel, hogy nemcsak nagyjából ugyanannyian, de nagyjából ugyanaz az aktív szavazóréteg is ment el választani, mint 2006 őszén. Ha pedig így van, akkor azt is meg lehet becsülni, hogy az egyes szavazótáborok hogyan alakultak.
Becsléseink szerint így a 2006 őszén megjelent közel 16 ezer MSZP-SZDSZ-es szavazó közül közel 15 ezren a március 9-i népszavazáson is megjelentek. Közülük legkevesebb 7800-an szavaztak legalább egy igennel a népszavazás kérdéseire, ellentétben az MSZP-SZDSZ által képviselt állásponttal. Ráadásul az igenek és a nemek között nagyon kicsi volt a különbség, tehát az MSZP-SZDSZ említett szavazóinak többsége nem is egy, hanem mind a három kérdésben a Fidesz által javasolt igen szavazattal voksolt. Ez a megjelent MSZP-SZDSZ szavazók több mint fele! Mindent figyelembe véve tehát nem csak az összes szavazót tekintve (Csepelen 75, 73 és 72%-os volt az igenek aránya), de még a kormánypárti szavazókat külön figyelembe véve is elsöprő volt a népszavazás sikere, a kormánypártok bukása. Ez pedig nem egy szimpla pofon volt ebben a csatában, hanem kiütés.
Mit hoz a jövő?
Azt a vélekedést, mely szerint a népszavazás nemcsak a feltett három kérdésről, hanem Gyurcsány Ferenc kormányáról és a koalíció munkájáról is szólt egyben, Horn Gábor "őszödi" beszólása is ékesen bizonyítja. Azaz, bármennyire is tagadják, még a kormánypártok is pontosan tudják, hogy március 9-én a választók Gyurcsány Ferencet - de Horn Gábort is - elküldték a p..ba.
Önmagában az, hogy még az egyébként MSZP-SZDSZ szavazók többsége is igennel szavazott, nem jelenti, hogy egy most vasárnapi választáson a legnagyobb ellenzéki pártra szavaznának. De egyszer már pártjaikkal ellentétesen, és a Fidesszel egyezően szavaztak, és ezzel jól mutatják az MSZP-SZDSZ táborának szétesését. Ha még idén megvalósul a társadalombiztosítási törvényről kezdeményezett népszavazás, az első Fidesz melletti szavazatot könnyen követheti részükről a második is, sőt, a 2009-es EP választásokon akár a harmadik is. Akkor pedig az MSZP-SZDSZ-nek nagyon nehéz lesz elpártolt híveit az országgyűlési választásokig ismét magához édesgetnie.
Hogyan számoltunk?
2006 őszén Csepelen közel 30 ezer, március 9-én pedig közel 29 ezer szavazó járult az urnákhoz, a két választási részvétel között kevesebb mint ezer ember volt a különbség. 2006 őszén a fővárosi listás szavazatok alapján ebből közel 16 ezer voksot kapott az MSZP és az SZDSZ, míg a más pártokat választók száma 14 ezer fő volt. 2008-ban a kórházi napidíj esetében az igenek száma ezzel szemben már közel 22 ezer volt szemben a 7 ezer "nem" szavazattal.
Számításunkkor az egyszerűsítés kedvéért azt feltételeztük, hogy a 2006-ban nem az MSZP-re és nem az SZDSZ-re szavazók most mindannyian megjelentek, és igennel szavaztak. Mivel a választáson 29 ezren vettek részt, a fennmaradó választókat nagy valószínűséggel a korábban MSZP-re szavazók tették ki. Így pedig - elméletileg - a megjelent közel 15 ezer MSZP-SZDSZ-es szavazóból legalább 7800-an szavaztak igennel, amely a megjelent MSZP-SZDSZ-es szavazók közel 53%-a.
Számításainkat természetesen a már említett feltételezéseket használva végeztük el, arról tehát bizonyosan nem lehet szó, hogy az arányok a valóságban pontosan az általunk megadott számok szerint alakultak. De megközelítőleg igen.