Sajtóvisszhang a szerb elnök haláláról
Zoran Djindjic szerb miniszterelnök már akkor halott volt, amikor a merénylő(k) lövései után földre rogyott - írta csütörtöki számában a Danas című szerb lap, orvosi körökre hivatkozva.
Dátum: 2003-03-13 12:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8208
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:07:01.938443, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
E jelentés szerint a testbe csapódó lövedékektől a szószoros értelmében szétrobbant Djindjic szíve, mája és lépe. A Glas Javnosti szerb napilap úgy tudja, hogy a merénylők dumdum (befűrészelt vagy levágott fejű) lövedékeket használtak, s ezektől az sem óvta volna meg a miniszterelnököt, ha történetesen golyóálló mellényt viselt volna - írta az APA osztrák hírügynökség a szerb lapok jelentéseit ismertetve. A lapok cikkei ellentmondanak a szerdán elkövetett merényletről szóló első jelentéseknek, amelyekben még arról volt szó, hogy a kormányfőt megműtötték, és Djindjic a kórházban halt bele sebesüléseibe.
Zoran Djindjic szerb kormányfő meggyilkolásával a 2000. október 5. utáni Szerbia eljutott legsúlyosabb válságáig, s ami ezután következik, az mindenképpen a szerbiai demokrácia óriási próbatétele és vizsgája lesz - írja csütörtöki kommentárjában az újvidéki Magyar Szó. Kókai Péter, a lap főszerkesztője azt a kérdést fogalmazza meg, hogy az a törekvés, amelyet Djindjic testesített meg, "csak" rendkívül súlyos vereséget szenvedett, vagy az egész háború is elveszett? Ha a merénylők mögött állóknak az ország destabilizálása volt a célja - ami aligha kétséges -, és ha ennek ellenére Szerbia egyelőre igencsak zsenge és sebezhető intézményrendszere mégis működni tud a jövőben is, akkor akár az a mondat is megkockáztatható, hogy a Djindjic elleni merénylet - politikai értelemben - sikertelen volt - írja kommentárjában az újvidéki Magyar Szó főszerkesztője.
A Politika című belgrádi lap Ljubodrad Stojadinovic ismert politológus elemzését tette közzé, amely szerint Szerbia már hónapok óta a háborús maffia és a féktelenül őrjöngő - aktív vagy leszerelt - titkos ügynökök elviselhetetlen nyomása alatt áll. Ők mindannyian megőrizték a hazafiasság gyilkos változatát, a háborús pszichózis és a nemzeti dráma sajátos tükröződését, amely nem tartható fenn állandó tragédiák nélkül. Stojadinovic szerint "Szerbiában már régóta tart a rendkívüli állapot, csak éppen eddig senki sem hirdette ki". Az Izvesztyija című orosz napilap elemzése szerint most az a nagy kérdés, hogy a szerb vezetés ellenőrzése alá tudja-e vonni a helyzetet, vagy az országban visszatér a káosz - illetve a nacionalisták uralma. Az Izvesztyija bámulatosnak nevezte, hogy Djindjic elérte, ami pár éve még elképzelhetetlennek látszott: a Szerbiában rendkívül befolyásos hadsereg lenyelte a demokratikus reformokat, Milosevic kiadatását, Koszovó és Montenegró de facto elvesztését. A lap szerint kérdéses viszont, hogy a karizmatikus miniszterelnök halála után a tábornokok továbbra is ilyen lojálisak lesznek-e a demokratikus hatalomhoz. A Kommerszant Daily című orosz napilap véleménye szerint a gyilkosság után újra felvetődött a kérdés: Szerbia a múltba vagy előre, Európába tart-e. Az újság nem tartja kizártnak a hadsereg szerepét sem a merényletben, a Kommerszant belgrádi értesülése szerint a védelmi minisztériumnak kellett volna őriztetnie azt az 1999-es bombázások alatt lerombolt házat, ahonnan leadták a lövéseket a szerb miniszterelnökre. Zorina Boic, a szerb Beta hírügynökség moszkvai tudósítója úgy vélekedett a lapban közölt cikkében, hogy Djindjic halála pontot tehet a szerbiai reformok végére: rajta kívül nem nagyon látni karizmatikus vezetőt a demokratikus erők soraiban. Az újságírónő szerint azonban a szerb kormány határozott döntése a rendkívüli állapot bevezetéséről a reformok folytatása melletti kiállást jelzi.
Djindjic meggyilkolása súlyos csapás országa reformerői számára, mert ő volt az, aki az átalakulást az ellenállások dacára előre vitte. A Szerbia közeledéséért való fáradozásban a Nyugat is Djindjicre számított - írta a független svájci Neue Zürcher Zeitung. A Der Standard című liberális bécsi lap szerint a merénylet nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy Szerbia még mindig félkriminális állapotban leledzik, amelyben csak a káosz virágzik: a bűnözők újra erősebbnek bizonyultak a politikai erőknél és az állami intézményeknél. A rendkívüli állapot kihirdetése nyomán Szerbia közvetlen politikai jövője az eddiginél is homályosabb, nem utolsó sorban Djindjic eddigi domináló helyzete miatt. Djindjic Szerbia Európába való visszatérésének jelképes vezéralakja volt, s e visszatérés most újra megkérdőjeleződött - írta a bécsi lap. A konzervatív lengyel Rzeczpospolita kommentárja szerint Djindjic volt az a szerb politikus, aki a leghatározottabban akarta megszabadítani Szerbiát a múlt lidérceitől, és bevezetni a civilizált népek családjába. Djindjic halála - paradox módon - igazolta politikájának helyességét - írta a lap. A szerbiai helyzet radikális megtisztulást igényel, ezt követelte a meggyilkolt miniszterelnök, és ennek állt ellen a korábbi államfő, Vojislav Kostunica. Úgy látszik, a szerbiai körülmények között a félmegoldások nem hozzák meg a kívánt eredményeket - írta a Rzeczpospolita kommentátora. A Gazeta Wyborcza című liberális lengyel napilapban a főszerkesztő, Adam Michnik szerb demokrataként és európai államférfiként, a szerb demokrácia büszkeségeként búcsúztatta a meggyilkolt miniszterelnököt. Elkerülhetetlennek nevezte a lelkiismeret-vizsgálatot az elkövetett bűnök miatt, de azt is hangsúlyozta, hogy ennek nem külső nyomásra, hanem saját elhatározásból kell megtörténnie. A meggyilkolt miniszterelnöknek az volt a véleménye - írta Michnik -, hogy a szembenézés, a megtisztulás nélkül a múlt kísértetként fog visszajárni.
MTI - fidesz.hu