Az erőszakolt régióhatárok hátrányai

Az EU-hoz csatlakozó volt szocialista országok régiói - egy kivétellel - megkapják a legmagasabb összegű felzárkóztatási támogatást. Az egyetlen kivétel, amely két kategóriával kisebb támogatásban részesül, a Közép-Magyarország régió, amely Budapestet és Pest megyét foglalja magába. Ha Pest megye különálló régiót alkotna, évente 37-40 milliárd forinttal több támogatást kapna - mondja Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, ezért hamarosan kezdeményezi is a válást.

Dátum: 2008-03-27 11:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=111231
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:25:06.826375, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere persze ezúttal sem ért egyet Pest megye sokadszori leválási kísérletével, Szűcs Lajos szerint azonban ez nem kell hogy a megye vezetését különösebben érdekelje, tekintve, hogy nekik a területükön lakó 1,3 millió ember érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A probléma oka, hogy míg Budapest gazdasági fejlettsége statisztikailag meghaladja az Európai Unió átlagának százhúsz százalékát, addig a megye települései csak 55-60 százalékát érik el. A fejlettnek minősülő Budapest miatt a megye évente 37-40 milliárd forint uniós támogatástól esik el.

"A jelenlegi rendszerben Budapest és Pest megye - a hétéves költségvetésben - összesen 480 milliárd forintot kap, s ennek a fele illeti meg Pest megyét. Ha különválnánk, a kétszeresét kapnánk, miközben a főváros a mostanival megegyezően 250 milliárd forint körül részesülne, tehát nem érné kár" - mondta lapunknak Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés fideszes elnöke.

Demszky Gábor (SZDSZ) ezzel szemben úgy nyilatkozott egy internetes portálnak, hogy "a lyukas régió annyit ér, mint a lyukas kétfilléres". A főpolgármester legfőbb érve, hogy "Budapest és az agglomeráció szorosan összetartozik, hiszen ugyanazt az infrastruktúrát, ugyanazokat az egészségügyi intézményeket, ugyanazokat az iskolákat használják".

Az utóbbi azonban csak részben igaz. A megyei lakosság által használt fővárosi intézmények megkapják utánuk is a fejkvótát, amely a kormány szerint fedezi a költségeket - más lapra tartozik, hogy ez mennyire igaz.

Számos tagállamban a fejlett fővárosok önálló régiót alkotnak, hogy ne rontsák fejletlenebb környezetük támogatási pozícióit. Románia, Szlovákia, Csehország, Németország, Spanyolország és Portugália esetében az önálló fővárosi régió nem minősül "semmit sem érő lyukas kétfilléresnek", s az agglomeráció is megkapja az őt megillető támogatást.

Kérdés, hogy miért a megyére hátrányos módon alakították ki a Közép-Magyarország régiót 1996-ban. A válasz egyszerű: mert nem kérdezték meg a megyéket.

"A Horn-Kuncze-kormány megalkotta a területfejlesztésről szóló törvényt, és amikor ugyanez a kormány 1997-ben országgyűlési határozatban - amely egyébként már nincs is hatályban - kimondta a megyehatárokat, az önkényesen történt, az érintettek megkérdezése nélkül" - emlékszik vissza Szűcs Lajos.

Pest megye 163 települése közül 149 támogatná a fővárosról történő leválást, és 95 százalékuk kész népszavazást is tartani a kérdésben, ha kell. A megyei elnök emlékeztetett rá, maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kitért elhíresült őszödi beszédében arra, hogy megoldást fog találni a kérdésre. "Hát, most segítségére leszünk megoldást találni, mert rövidesen benyújtunk egy országgyűlési törvénymódosító javaslatot egy országgyűlési határozattal, amelyben kérjük a régiós berendezkedés megváltoztatását."

A javaslat várható parlamenti fogadtatását firtató kérdésünkre Szűcs Lajos elmondta, hogy a különválás nem pártpolitikai, hanem egyszerű gazdasági kérdés, és a megye MSZP-s vezetésű településeinek többsége is egyetért vele. Igaz, a hat kivétel is koalíciós vezetésű önkormányzat.

A labda tehát a parlamenti többség oldalán pattog, ezért megkérdeztük a kancelláriát, hogy a kormány hogyan viszonyul a váláshoz. A Kormányszóvivői Iroda a következő írásos választ adta: "A kormány még nem alakította ki végleges álláspontját az ügyben. Az elmúlt időszakban több megoldási javaslat is napvilágra került, ezért szükséges a konkrét kezdeményezés megismerése. Meg kell azt is vizsgálni, hogy a központi régió lakói számára melyik megoldási javaslat jár a legtöbb haszonnal, valamint hogy milyen pozitív, illetve negatív hatásai lehetnek a régió szétdarabolásának.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szétválást a jelenlegi gazdasági és célszerűségi okokon kívül jelentős jogi procedúra is nehezíti, amely révén 2011 előtt egyáltalán nincs lehetőség Pest megye és Budapest különválásra. A hazai jogszabály-módosításon kívül az Európai Bizottságnak és további uniós szerveknek is jóváhagyási joguk van a régiós határok ügyében, továbbá a lehatárolás megváltoztatására csak bizonyos időkeretek között kerülhet sor."