Késhet a csatlakozási szerződés aláírása?
Folynak az egyeztetések a csatlakozási szerződéssel kapcsolatban az EU miniszteri tanácsa és az Európai Parlament (EP) között támadt nézetkülönbségek rendezésére, és a soros görög elnökség bízik abban, hogy ezek eredményeként tartható lesz a szerződés jóváhagyásának és aláírásának menetrendje - mondták csütörtökön uniós források.
Dátum: 2003-03-13 18:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8240
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:07:11.937367, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A két intézmény azért keveredett vitába, mert a parlament szerint a szerződésnek a közös költségvetésről szóló rendelkezései nem méltányosak a jövőre csatlakozó tíz országgal szemben. Pontosan meghatározzák ugyanis a kiadások rájuk eső részének felső határait, miközben a jelenlegi tagállamokra nézve nincsenek ilyen előírások, esetükben a költségvetés rugalmasan alkalmazható.
Az EP azt is kifogásolja, hogy nem vonták be az erről létrejött - a tavaly decemberi koppenhágai EU-csúcson szentesített - megállapodás előkészítésébe, holott az alapszerződés szerint költségvetési ügyekben a miniszteri tanáccsal teljesen egyenrangú jogok illetik meg.
A képviselőtestület illetékesei a héten az EP strasbourgi plenáris ülésének margóján értésre adták, hogy ha nem sikerül időben megoldást találni, a szerződés aláírásának késlekedése sem kizárt. Álláspontjuknak csütörtökön azzal adtak újabb nyomatékot, hogy a parlamenti pártcsoportok elnökeinek konferenciája úgy határozott, egyelőre nem veszi fel az áprilisi plenáris ülés napirendjére a szerződésről tartandó szavazást.
Az eredeti menetrend szerint a parlament külügyi bizottsága a jövő héten, plénuma pedig április 9-én szavazna a szerződésről, amelyet április 16-án Athénban írnának alá a jövőre csatlakozó tíz országgal. Mivel az EP előzetes hozzájárulása az aláírás elengedhetetlen jogi feltétele, az április 9-i szavazás elmaradása szükségképpen a szerződés aláírásának a halasztásával járna.
Az idézett források szerint azonban nem szabad dramatizálni a helyzetet. A tanácsban már január óta folynak a konzultációk a vita rendezésének lehetőségeiről, az elnökség pedig folyamatos kapcsolatban van az EP illetékes bizottságával. "Vannak elképzelések arra", hogyan lehetne kiutat találni ebből a helyzetből - mondták. Konkrétabb részleteket nem közöltek, de leszögezték, hogy a koppenhágai csúcson létrejött megállapodás módosítása nem kerülhet szóba.
A csatlakozási feltételeknek a politikailag legkényesebb kategóriába tartozó több más elemével együtt a pénzügyi-költségvetési rendelkezésekről is csak Koppenhágában, a korábban elhatározott bővítési menetrend szerinti utolsó pillanatban született megállapodás a tizenötök és a csatlakozó tízek között. Ennek legáltalánosabb kerete az, hogy az új tagországok a csatlakozásuk utáni első három évében (2004-2006) összesen 40,8 milliárd eurónyi támogatásra jogosultak a közösségi költségvetésből. E megállapodásnak a kiadási plafonokra vonatkozó részeit azonban az unió a csatlakozási szerződésbe is beépítette, ami a parlament szerint hátrányos megkülönböztetés az új tagországokkal szemben.
"A koppenhágai megállapodást nem lehet kivenni a szerződésből" - mondták az illetékesek, akik szerint más módot kell találni az EP kifogásainak tekintetbe vételére. A parlament által felvetett jogi érveket nem kívánták kommentálni, de céloztak arra, hogy a megoldás alapja a képviselőtestületet ez ügyben megillető jogosítványok valamilyen formában történő érvényesítése lehet.
MTI - fidesz.hu