Wass Albert-szobrot avattak Csepelen

Leleplezték Wass Albert erdélyi magyar író és költő közadakozásból készült mellszobrát, Sárossy Tibor faszobrász munkáját pénteken Budapesten, a csepeli, királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében.

Dátum: 2008-04-11 14:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=112390
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:30:54.256914, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte, hogy Wass Albert - akit 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt a román népbíróság - azonosult az erdélyi magyarság helyzetével, és éppen az erdélyi magyarság kérdése az oka annak a meghurcoltatásnak, amellyel mind a mai napig az emléke együtt kényszerül élni. Mint mondta, hangsúlyozni kell, hogy az erdélyi magyarság sorsa nem magyar ügy, hanem a jogegyenlőségnek, Közép-Európa hosszú távú jólétének és stabilitásának kérdése.

Toró T. Tibor, a román országgyűlés erdélyi képviselője úgy vélekedett, Wass Albert méltó arra, hogy szobra legyen, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan köztéren is helyet kaphat az emlékműve.

A szoboravatási ünnepségen jelen volt Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője és Kontur Pál fideszes országgyűlési képviselő is.

Wass Albert 1908-ban született Válaszúton. Első verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg, 1934-ben kiadott Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikere után több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg. A második világháború végén nyugatra emigrált. 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998-ig az Egyesült Államokban élt. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. Halálos ítéletének felülvizsgálatát sikertelenül szorgalmazta a család Romániában. Az író személye és életműve megosztja a hazai irodalmi és politikai életet is.